Szemészet, 1988 (125. évfolyam, 1-4. szám)

1988 / 3. szám

kedik el, hanem betüremkedésről van szó, amikor is az idegrostokat minden esetben Schwann-plasma kíséri.

A hám alatt közvetlenül egy rendkívül finoman elosztott ideghálózat helyezkedik el, amelyből igen finom rostocskák lépnek be a hámba. A hámban kialakult ideglefutás fénymikroszkópos készítményeken tanulmányozható a legjobban. A rostok hegyes szögben lépnek át a Bowman-hártyán és rövidebb, hosszabb lefutás után szabadon végződnek (3. ábra). Tokkal körülvett, izolált végtestecskét eddig még nem sikerült kimutatni.

Fénymikroszkóppal az intraepitheliális rendszer meglehetősen sűrűnek tűnik (Engelbrecht 1953, Vrabec 1955). Engelbrecht módosított Bodian f. módszerrel dolgozva úgy látta, hogy a finom rostocskák, A Bowman-hártyán átlépve, jórészt a basalis sejtekbe nyomulnak, gombszerű megvastagodásokat képeznek, majd ecsetszerűen felrostozódva, a sejtmag körül végződnek.

Az Engelbrecht által leírt és ábrázolt intracellularis idegrostlefutást egyértelműen egyetlen esetben sem láttunk. A tévedés oka feltehetően az impregnációs és fénymikroszkópos technika korlátaibán keresendő.

Az elektronmikroszkópos vizsgálatok részben választ adtak a nyitott kérdésekre (Whitear 1960). A hám alatti hálózat rostjait minden esetben Schwann-5. ábra. A basalis hámsejtek között elhelyezkedő idegrostocskák. A sejthártyát nem domborítják be. Elektronmikroszkópos jelvétel. Végnagyítás 22 000 X

132