Szemészet, 1988 (125. évfolyam, 1-4. szám)
1988 / 3. szám
Szemészet ríj. 129—135. 1988. A Fővárosi Tanács V. B. Jahn Ferenc Kórház- Rendelőintézet (főigazgató : Radinszky József) Szemészeti Osztályának (főorvos : Valu László) és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. Szemészeti Klinikájának (igazgató: Varga Margit) közleménye A szaruhártyahám beidegzéséről BALATON CSILLA, VALU LÁSZLÓ és VARGA MARGIT A régi és új szerzők egyöntetűen megegyeznek abban, hogy a szem szövetei közül a szaruhártya a legdúsabban beidegzett. A másik egyöntetű megállapítás, hogy a szaruhártya specifikus végkészülékekkel nem rendelkezik. Az idegrostok és a parenchymasejtek, a legfinomabb rostok és a hámsejtek közötti kapcsolatot illetően még vannak nyitott kérdések. Ezen kérdések egy részét az elektronmikroszkópos vizsgálatok sem tudták megnyugtatóan tisztázni. Rohen 1964-ben megjelent kézikönyvében összefoglalta és kritikusan értékelte a szaruhártya beidegzéséről addig megjelent közleményeket. Anyag és módszer A fénymikroszkópos vizsgálatokat 9 hullaszemből vett corneán végeztük. Az elektronmikroszkópos vizsgálatok céljára sérülés, vagy i. o. daganat miatt eltávolított szemekből vett szaruhártyákat használtunk. A szaruhártya - darabokat 2,5%-os glutaraldehydben, illetve 5%-os 0S04 oldatban történt rögzítés után araldytba ágyaztuk. A metszés Reichert f. ultramikrotommal történt. A felvételeket JEM 7/A típusú elektronmikroszkóppal készítettük. Az ezüstimpregnációs eljárásokat Gros—Schnitze, Mark—Maillet és Bodian módszere szerint végeztük. Eredmények A szaruhártya idegei részben a limbusban elhelyezkedő körkörös, igen sűrű ideghálózatból, részben az uvea plexus ciliarisából származnak (1. ábra). Lele és Weddel (1959) szerint az idegrostok mintegy 10%-a a hosszú ciliaris idegekből kerül a szaruhártyába. A rostok túlnyomó része velőtlen, vagy velőben szegény (2. ábra). A szaruhártyában ganglionsejteket eddig nem sikerült kimutatni. A szaruhártyában 4 egymással összefüggő ideghálózat különíthető el. Egy finom külső subepitheliális hálózat, egy felszínes és egy mély stromalis hálózat, valamint egy, az endothelhez rendeződött rendszer (Wolter 1957). Az endothelben és a Descemet-hártyában, Mawas (1951) vizsgálatait megerősítve, mi sem találtunk idegeket. Szabad idegvégződések jelenlétét a stromában a szerzők túlnyomó része kétségbe vonja. A stromában két rosttípus különíthető el, vastagabb és vékonyabb, finomabb rostok (Mawas 1951, Engelbrecht 1953, Wolter 1955). Egyes szerzők úgy ítélik meg, hogy a durva rostok a cerebrospinalis-, a finomabbak az autonom rendszerhez tartoznak. Rohenne 1 egyetértve a vegetatív terminalis reticulum (Ph. Stöhrjr. 1957) fogalmát a szaruhártya vonatkozásában is el kell vetni. Az eddigi vizsgálati eredmények egyértelműen bizonyítják, hogy a szaruhártyaidegek többsége érző ideg. Valamennyi vizsgáló megfigyelte, hogy a szaruhártya külső rétegei dúsabban innerváltak, mint a belsők. Saját vizsgálataink megerősítették Engelbrecht (1953), Varga és Lovas (1969) leleteit. A szaruhártya mintegy 2,5 mm-es széli zónájában bőven találhatók 129
