Szemészet, 1988 (125. évfolyam, 1-4. szám)
1988 / 2. szám
Szemészet 125. 124. 1988. A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Szemészeti Klinika (igazgató: Süveges Ildikó egyetemi tanár) közleménye Sarcoidosis a bulbaris kötőhártyán MAGYAR!MÁRTA A sarcoidosis krónikus, multiszisztémás, granulomatosus, gyulladásos betegség, melynek etiológiája ismeretlen. Leggyakoribb lokalizációja a tüdő, különösen gyakori a bilateralis hilaris lymphadenopathia. Érintettek lehetnek továbbá a perifériás nyirokcsomók, máj, lép, bőr, phalangealis csontok, parotis, szem. A sarcoidosisos szemelváltozások lehetnek: keratitis, granulomatosus conjunctiva infiltratio, -scleritis, -uveitis, praeretinalis intravitrealis nodularis proliferatio, gyertyacseppszerű chorioretinitis, érintheti a n. opticust, a szemhéjat, az orbitát, a könnymirigyet és a könnytömlőt [6, 10, 17, 18, 25]. A szem érintettsége felnőttkori sarcoidosis esetén 9—64% [3, 14, 15, 22]. James sarcoidosis esetén az uveitis gyakoriságát 25%-nak [14], Yamada 51%nak találta [27]. A kötőhártya a sarcoidosisban szenvedő betegek 8,7—64%ában betegszik meg [1, 8, 16], de szokványosán a kötőhártya alsó áthajlását érinti. Ritkán betegíti meg a bulbaris kötőhártyát. Cohen a világirodalomban 13 eset leírását említi [4, 5, 19, 23]. A hazai irodalomban csak 1 eset leírását találtuk [9]. Jelen közleményünkben egy bulbaris kötőhártya-sarcoidosisos esetünket ismertetjük. Esetismertetés B. 1. 58 éves nőbeteg első ízben 1981 decemberében bal szemén néhány hete észlelt kötőhártya-hyperaemia miatt került felvételre. Jobb szemén látásélessége + 0,5 D sph 1.0, tiszta elülső törőközegek, ép szemfenék volt látható. Bal szemén látásélessége +0,5 D sph 1.0. A kötőhártyán nasalisan pinguecula, VIh irányában a limbustól 2 mm-re színes gombostűfejnyi, alapján mozgatható, sárgásvörös színű elváltozás volt, felszínén tágult erekkel. A bulbaris kötőhártya egyebütt, valamint a felső-, alsó áthajlás halvány, békés. A cornea tiszta, csillogó, csarnok kp. mély, tiszta, pupilla kp. tág, kerek, centrális, fényre jól reagál, iris ép, lencse tiszta, üvegtest tiszta. A szemfenéken éles határú, jó színű papilla, kp. telt erek, ép macula volt látható. Diagnózis: Episcleritis] ?) Morbus Bowen? A diagnózis bizonytalan volta miatt a conjunctivális képletet szövettani vizsgálat céljából eltávolítottuk. Hisztopatológiailag az elváltozást nem specifikus sárjszövetnek tartották. A beteg általánosan panaszmentes volt. Zavartalan postoperativ szak után lokális steroidok alkalmazása mellett két hét múlva meggyógyult. Belgyógyászati kivizsgálás ebben az időben nem történt, a beteg 4 évig panaszmentes volt, kontrollra nem járt. 1985 júniusában jelentkezett ismételten bal szemén 2 hét óta észlelt kötőhártya-hyperaemia és csomós elváltozás miatt. Jobb szemén látásélessége +1.0 D sph 1.0, tiszta elülső törőközegek, a szemfenéken ép látóidegfő, szűkebb artériák, kp. telt vénák, a maculatájon kevés hypoxiás góc volt látható. Bal szemén látásélessége + 1.0 D sph 1.0, szemhéj ép, a kötőhártyán felül, a limbustól kezdődően a felső áthajlásig erős, vegyes belövelltség, kifejezetten tágult episcleralis erek, ugyanitt sok sárgásvörös, alapján mozgatható, szabálytalan elrendeződésű, színes gombostűfejnyi, 1—2 mm-t előemelkedő csomós el-121
