Szemészet, 1988 (125. évfolyam, 1-4. szám)
1988 / 2. szám
Szemészei 125. ЮТ—110. IÜS8. A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Szemészeti Klinikájának (igazgató: Süveges Ildikó egyetemi tanár) közleménye Kontraszt hatások vizsgálatára alkalmas fúziós perimetria POLGÁR JÓZSEF és HAJAS KATALIN A látóteret vizsgáló szubjektív módszerek — kinetikus, statikus, fúziós — közül egyedül a fúziós perimetria (f. p.) alkalmas arra, hogy alkalmazásával a látási ingerülettel kapcsolatos idői tényezőkről bizonyos mértékben tájékozódjunk. A vizsgáló eljárás lényegét, a kivitelezési módot, az értékelést illetően Brooser és rntsa [2], Szabó [15], valamint Kleberger [8] közleményeire hivatkozunk. Bár Förster már 1857-ben ismertette [4] látótér vizsgálatra alkalmas periméterét (pm.) és Rupp is már 1869-ben vizsgált — igaz, hogy nem a mai színvonalon — fúziós frekvenciát [14], mégis csak az 1933-ban történt Phillips közlés, majd Riddell-é voltak az elsők, melyek a f.p.-ról, mint klinikumban is használatos vizsgáló módszerről említést tesznek [10, 12]. Hazánkban Kakán 1953-ban ismertette szemészeti vizsgáló eszközét és eljárását [7], mely f. p. vizsgálatára is használható. Ezt követően 1956-tól Forgács és Weinstein, Brooser és mtsa, Gáli, Szabó közleményekkel és előadásokkal járultak hozzá e vizsgáló eljárás hazánkbani elterjedéséhez [2, 5, 15]. Az utóbbi évtizedekben a f. p. széles körben alkalmazott, fontos klinikai vizsgáló eljárássá nőtte ki magát [8, 6, 9]. Nem állíthatjuk viszont, hogy e vizsgálati módszer nemzetközileg elfogadott standard módon történik és azt sem, hogy a vélemények megállapodottak lennének a f. p. értékelését, az eredményeit befolyásoló tényezők megítélését tekintve. Többek között nem tisztázott, hogy a f. p. során tapasztalható lokális fáradási jelenségeket mi okozza, pontosabban, milyen szerepe lehet ezekben a kontraszt jelenségeknek. E fáradási jelenségek vizsgálatához mindenekelőtt hiányzott egy olyan f. pm., mellyel a kontraszt hatásokat előidézhetjük és vizsgálhatjuk. Eszköz ismertetés Célunk volt egy olyan f. pm. előállítása, mely az eddig használt különféle f. pm.-ek lényeges, előnyös képességeit egyesíti magában és ráadásul még kontraszt hatások vizsgálatára is alkalmas. Olyan eszközt kellett szerkesztenünk tehát, melynek használatakor a szaggatott fénnyel megvilágított felületnek (sz. f. f.) és a környezetnek megvilágítása, fényessége egymástól függetlenül, elkülönítve változtatható, mivel csak ily módon lehetséges különféle kontraszt hatások vizsgálata, előállítása — véleményünk szerint — beleértve a negatív kontrasztot is, azaz olyan vizsgálati feltétel megteremtését, mely során a sz. f. f. megvilágítása kisebb a környezeténél. Ráadásul olyan vizsgálati körülmény is beállítható, mely esetében a sz. f. f. megvilágítása gyakorlatilag azonos a környezet megvilágításával. E periméter szerkezeti vázlatát az 1. ábrán ismertetjük. Eszközünkkel a szaggatott fény kétféle módon állítható elő, nevezetesen 1. mechanikus szaggató útján, amikor a vetített fénynyaláb útjába villanymotorral forgatható propellert helyeznek, vagy 2. elektronikusan, neoncső 107
