Szemészet, 1987 (124. évfolyam, 1-4. szám)
1987 / 4. szám
a szürkehályog „Nuzul el ma el zerke” (két víz folyása), a zöldhályog pedig „Nuzul el ma el szódé” (fekete víz folyása). Az orvostudomány történetében jelen témánk szempontjából a következő jelentős állomás a salernói orvosi iskola (i. sz. 8—13. sz.) volt, amelynek képviselői híven őrizték a görög hagyományokat, majd erős arab befolyás alá kerültek. Ez utóbbi all. sz-ra esett, ekkor élt és fejtette ki tevékenységét Constantinus Africanus [4], (1010—87). Bejárta Arábiát, Perzsiát, Babilóniát, Indiát, Egyiptomot. Ismerte az ókori és keleti nyelveket és orvosi iratok fordításával foglalkozott (Orvosi Lexikon, 1967). Jess [13] szerint ő fordította vissza görögre a „Nuzul el ma” kifejezést és a legalkalmasabbnak a katarakta (cataracta) szót találta. Fel kell tételezni, hogy a sok utazás és fordítási munka mellett Constantinus Africanus [4] az orvostudomány egyik szakterületének a részletes ismerőjévé sem válhatott. Valószínű, hogy a görög hypochyma és a latin suffusio szavakat nem ismerte. Talált tehát egy újat, amelynek azonban már más a jelentése. A cataracta szóval érdemes egy kicsit részletesebben foglalkozni. Ma szemészeti szakkifejezés a szürkehályog jelölésére. Vannak azonban nyelvek (angol, francia, lengyel, orosz), amelyekben a köznapi nyelvben is ez a szó fejezi ki a szürkehályogot. Az angol nyelvben elsősorban vízesést, másodsorban szürkehályogot jelent [Országh, 20]. Az angol—arab szótár [Elias’, 7] szerint vízesést jelent (cataract = sallal; water fall = salall). A Nílus vízeséseit cataractának nevezik. Az assuani vízesés mellett épült modern szálloda neve is Cataract Hotel. De idézhetem bizonyításképpen Descoches-Noblecourt „Tutanhamon” c. könyvét, amely magyar nyelvű kiadásának 150. oldalán a következő olvasható! „A . . . kawai Gem-Aton templomát a harmadik katarakta vidékén.. . megkülönböztetett figyelemmel kezelték.” A cataracta szó eredetével kapcsolatban különböző feltételezések és kombinációk láttak napvilágot. Az etimológusok vitáznak azon, hogy melyik lehetett az az ógörög szótő vagy szó, amelyből képezték. Egyesek szerint a katarassó szóból származik, ami a következőt jelent: „sürgősen leereszteni, mint a vízesés zsilipjét”. Heister [19] ezt nem tartotta valószínűnek, ő inkább a lefolyik, elborít szóból származtatja. Mivel a szó eredetét nem mindenki látta egységesen, az ortográfia tekintetében is voltak különbségek. A következő variációkat alkalmazták: Catharacta, Catarracta, Catarhacta, Cataracta [Magnus, 17], Kraus [16] etimológiai szótára szerint helyes a cataracta, amely egy folyó folyásának a megszakítását jelenti vízesés vagy gát által. Úgy gondolom, hogy tulajdonképpen nincs is jelentősége annak, hogy mely feltételezés igaz, hiszen egyrészt a szóba jövő szavak egyike sem fejezi ki a szürkehályog lényegét, másrészt a cataracta ma egyértelműen vízesést jelent. A szó elterjedése korántsem ment simán. Hirsch [11] szerint az ugyancsak a salernói iskolához tartozó Platearius [22] volt az, aki 1150-ben elsőként használta írásaiban ezt a szót. Egyébként a középkorban változatlanul alkalmazták a hypochisis és a suffusio kifejezéseket. A 14. és 15. sz-tól kezdve egyre gyakoribb volt ugyan a cataracta említése, de még nem az előző két szó helyettesítésére használták, hanem csak a hályog utolsó periódusát jelölték vele Guy de Chauliac [8]. A kezdeti stádiumot „immaginatio” vagy „fantasia” névvel illették, a suffusiót pedig fenntartották a progrediáló hályog jelölésére [Magnus, !<]• Egyik jelentős magyar orvosi emlékünk, a 16. sz-ban írt kolozsvári orvosi könyv a hypochisis, suffusio és cataracta szavakat még egyaránt felsorolja. A zöldhályogot, amelynek a lényege még ismeretlen volt, de a tüneteit pontosan megfigyelték, glaucoma, amaurosis vagy obscuritas nevekkel jelölték 180
