Szemészet, 1987 (124. évfolyam, 1-4. szám)

1987 / 2. szám

ges a vizsgált szem fénytörési hibájának, a cornea elülső felszín görbületi suga­rának, valamint a bulbus hosszának ismerete. Ezen adatok mérhetők. Vizsgálataink során a látóidegfő peremterület mérésének a gyakorlati me­nete a következő volt: Applanatiós tonometria után a vizsgálni kívánt szembe, cycloplegia és mydriasis elérése céljából 20'-ként egy csepp Cyclopentet csep­pentettünk összesen négyszer. Ha a pupilla nem tágult kellőképpen, a második Cyclopent cseppet követően egy csepp 10%-os Neosynephrine-t is adtunk. A tá­gítás ideje alatt Shin-Nippon OM—1 keratometerrel lemértük a cornea gör­bületi sugarát. Az utolsó Cyclopent cseppentését követően, azaz az első csepp után 70 perccel résskiaszkópiával meghatároztuk a szem fénytörési hibáját. Ezt követően Retinophot 211 funduskamerával Eortechrom 20 Din-es színes dia­filmre 2,6-szeres nagyítással egymás után két felvételt készítettünk, egymástól kb. 20°-kal eltérő szögállásból. A vizsgálatot ismételt szemnyomás méréssel fe­jeztük be. A bulbushossz ultrahangos mérését külön alkalommal a Békéscsabai Kórház Szemészeti Osztályán Kretz Technik 7200 MA típusú készülékkel vé­geztük el. A színes diapozitívekről kontakt-másolással fekete-fehér negatívot, majd er­ről 9X12 cm-es fekete-fehér pozitív papírképet készítettünk, konstans 1 : 6 arányú nagyítással. A képpárokat két darab +- 7,0 D-ás lencsét tartalmazó sztereonézőn át szemlélve az egyik képen bejelöltük az excavatio és a papilla határait. A jelölt képeken az excavatio és a papilla területét mechanikus plani­­méterrel mértük le. A fényképeken mért területértékekből a keresett valódi anatómiai értékeket a négyzetes összefüggésre módosított Littmann-féle képlet [13] segítségével számoltuk ki. A peremterület meghatározásán kívül minden esetben nagyított stereo fény­képen mértük a vertikális C/D hányadost. Vizsgálataink során összesen 27 chronikus glaucomás beteg (14 férfi, 13 nő; 13 glaucoma simplex, 14 glaucoma capsulare) 41 szemét vizsgáltuk. A betegek átlagéletkora 69,1 ±9,5 év volt. Kontrollként 20, hasonló életkorú, glaucomában vagy más, látóidegfőt érintő betegségben nem szenvedő szemen végeztük el ugyanazokat a vizsgálatokat. Mérési eredményeink értékelése során Student t tesztet és kétváltozós lineáris regressziós analízist alkalmaztunk. Eredmények A glaucomás és normál (kontroll) szemeken mért látóidegfő területek átlagai a két csoportban megegyeztek (1. I. táblázat). Ezzel szemben az excavatiós csé­sze területe a glaucomás csoportban szignifikánsan nagyobb, a látóidegfő neuro­­retinális peremterülete pedig szignifikánsan kisebb volt mint a kontroll­csoportban. Hasonlóan szignifikáns különbséget találtunk a két csoport C/D hányadosának átlagai között is. I. táblázat Azonos életkorú egészséges és glaucomás szemek látóidegfőinek C/D hányadosa, látóidegfő, excavatio és peremterület értékei n C/D Papilla terület (mm2) Excavatiós terület (mm2) Perem - terület (mm2) Normál 20 0,37±0,13 2,17 + 0,31 0,54 + 0,24 1,(51 + 0,20 Glaucomás 41 0,70 ±0,15 2,18 + 0,30 1,13 + 0,41 1,04 ±0,44 i* <0,001 = 0,93 <0,001 <0,001 93

Next

/
Thumbnails
Contents