Szemészet, 1987 (124. évfolyam, 1-4. szám)

1987 / 2. szám

1. Haemolyticus (erythroclasticus) glaucoma az első csarnokban lévő vörösvértestek egy része akadály nélkül távozik: a szétesett sejteket viszont macrophagok phagocytálják. A degradálódott anyagcseretermékeket (vas, haemoglobin stb.) tartalmazó macrophagok viszont eltömeszelhetikatrabecularis hálózat 5—15 mikronos [1], számukra szűk réseit [4, 13].

2. „Coagulatiós” glaucoma elsősorban teljes csarnokbevérzés („eight- vagy black ball hyphaema”) esetén fordul elő. Ebben az esetben a csarnokvíz útját alvadási termékek [15] zárják el.

3. Szellemsejtes glaucoma esetén a trabecularis hálózat résein a módosult tulajdonságú vörösvértestek akadnak fenn. Jaffe [7], fel nem ismervén a kórkép lényegét, ezt az állapotot nevezte haemophthalmitisnek.

Az üvegtesti térben lévő vörösvértestek — akár primaer üvegtesti bevérzés nyomán kerültek oda, akár másodlagosan a csarnokból — egy részéből szellemsejt lesz: a pontos keletkezési mechanizmus éppúgy nem tisztázott, mint az általános keringés esetén. Az üvegtesti térből azután a szellemsejtek be-, illetve visszajuthatnak a csarnokba. Erre három elméleti lehetőség kínálkozik:

1. extractio során üvegtesti és/vagy csarnokbevérzés lép fel: a csarnokból a vér felszívódik, de néhány héttel-hónappal később a szellemsejtek megjelennek a csarnokban;

2. előzetes üvegtesti bevérzést követ az extractio: a diagnózist nehezíti, ha az extraetiót nem kíséri vérzés;

3. üvegtesti bevérzés keletkezik aphakiás szemben [10].

Ahhoz, hogy az üvegtesti térből a szellemsejtek bejussanak az első csarnokba, általában az szükséges, hogy az üvegtest elülső határhártyája (mely, a hátsóval ellentétben, valódi határhártya) megrepedjen [12], Leírták azonban [8], hogy esetenként a vörösvértestek ép elülső üvegtesti határhártyán keresztül jutnak a zonulák között (Petit csatorna) a hátsó, majd onnan az első csarnokba.

A lencse intracapsularis eltávolítását követően az üvegtest általában nemcsak a lencse eredeti helyét foglalja el, hanem herniálódik az első csarnokba is. Ezt rendszerint az elülső határhártya megrepedése is kíséri, és aránya párhuzamosan nő a műtét után eltelt idővel. Jaffe [8a] eseménytelen hályogműtétet követően 33%-ra teszi a határhártya-megrepedés arányát a hatodik postoperativ hónap elteltével, Zajácz [16] 91 betegéből 52-nek (59%) repedt meg a határhártyája a hatodik postoperativ hét végére: mi is hasonlóan magas arányt találtunk. Természetes, hogy corpusveszteséges műtét esetén a szellemsejtes glaucoma veszélye jelentősen fokozott.

A diagnózist az alábbiak segítségével állíthatjuk fel:

Anamnesis, kortörténeti adatok: 1. magas szemnyomásra utaló panaszok;

2. üvegtesti és/vagy csarnokbevérzés; 3. intracapsularis hályogműtét. (A korábbiak értelmében a műtét és a vérzés bármilyen sorrendben követheti egymást.)

Klinikai kép: 1. a magas szemnyomás megszokott tünetegyüttese: 2. feltisztított corneán át vizsgálva a csarnokban a réslámpa legnagyobb nagyításával számos világos sejt látszik, melyek fehérvérsejttel téveszthetők össze. A kórképhez azonban nem tartozik hozzá a valódi gyulladás, így a szaruhártya hátsó felszínén nem találni praecipitatumot, a kezeletlen pupilla kp. tág és fényre jól reagál. Gonioscopia során a zugképleteket a szellemsejtek vékony filmként befedhetik. Ha a csarnokban vér van, a szellemsejtek annak tetején helyezkednek el, mivel könnyebbek a normális vörösvért esteknél [2].

Nehezítheti az emelkedett szemnyomás okának kiderítését, ha a csarnokban sok az üvegtest, ha a corneát a vizsgálathoz nem sikerül feltisztítani, ha a beteg kortörténete hiányos.

83