Szemészet, 1987 (124. évfolyam, 1-4. szám)
1987-02-01 / 1. szám
''/rille-/cl I24. 41—4«. 198T. A Szegedi Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának (igazgató: Süveges Ildikó egyetemi tanár) és I. sz. Belgyógyászati Klinikájának (igazgató : Varró Vince egyetemi tanár) közleménye Tartós Delagil® kezelés szemészeti mellékhatásai SÉIITH JÁNOS, POKOBNY GYULA és SZIKLAI P'Á L Az eredetileg antimaláriás célra szintetizált chinolin származékokat az 1950-es évek eleje óta használják autoimmun kötőszöveti betegségek elhúzódó kezelésére [1, 2]. Először a chloroquin majd a hydroxychloroquin használata terjedt el, és egyre több szerző számolt be kedvező tapasztalatairól [1], Majdnem egy évtizedes sikersorozat után, a chloroquin további elterjedését a mellékhatásként észlelt súlyos retinopathia felismerése állította meg. A kedvezőtlen tapasztalatok hatására sokan elvetették a szer tartós alkalmazását [3], mások viszont alacsonyabb dózisú kezeléssel próbálkoztak [4]. Saját anyagunkban az irodalom által ajánlott alacsony dózisú hazai gyártmányú, chloroquin diphosphat tartalmú Delagil15 tablettával éveken át kezelt rheumatoid arthritises (RA), szisztémás lupus erythematosusos (SLE), Sjögrenszindrómás (SS) és krónikus discoid lupus erythematodesben (CDLE) szenvedő betegek esetében retrospektive vizsgáltuk a szer hatásosságát és a fellépő mellékhatásokat. Közleményünkben az általunk tapasztalt mellékhatásokat szeretnénk ismertetni. Beteganyag és módszer Szemészeti Klinikánkon az 1980. január 1. és 1983. december 31. között eltelt négy év során összesen 164 új beteg jelentkezett Delagil® szedés miatt vizsgálatra. A betegek 55%-ánál belgyógyászati klinika, 44%-ánál bőrgyógyászati klinika indikálta a gyógyszerszedést. Retrospektív vizsgálatunk során 77 beteg adatait tudtuk elemezni, mivel 87 beteg rendszeres ellenőrző vizsgálaton nem jelent meg. A betegek diagnózis, nem és életkor szerinti megoszlását az I. táblázat összegezi. A Delagil® dózisa egységesen az első tíz napban napi 2 tabletta, azaz 500 mg, a későbbiekben pedig folyamatosan napi 1 tabletta, azaz 250 mg volt. A szer hatékonyságát a klinikai kép aktivitásával egybevetve ítéltük meg, a szubjektív és objektív mellékhatásokat pedig a rendszeres, három havonkénti ellenőrzések alkalmával regisztráltuk. Az átlagos ellenőrzési időtartam 2,6 év volt (a legrövidebb 4 hó, a leghosszabb 10 év). Az ellenőrzési időtartam megoszlását a //. táblázatban adtuk meg. A Delagil® kezelés előtt és az ellenőrző vizsgálatok során minden esetben meghatároztuk a betegek látásélességét, rögzítettük az elülső szegment és a szemfenék állapotát. Kezdődő maculopathia gyanúja esetén a látótér és a színlátás vizsgálatát is elvégeztük. Az adatgyűjtés lezárása után azokat a betegeket, akiknél a Delagil® szedését maculaeltérés miatt korábban leállítottuk, ismételt kontrollvizsgálatokra hívtuk be, amikor az előzőeken kívül elektro-oculográfiás (EOG) vizsgálatokat is végeztünk. I. táblázat Delagillal kezelt betegek kor és nem szerinti megoszlása DG Ffi Nő Átlagéletkor össz. SLE 2 20 38,0 22 RA 7 23 41,6 30 SS — 11 43,5 11 CDLE 6 8 34,9 14 Össz. 77 41
