Szemészet, 1987 (124. évfolyam, 1-4. szám)

1987-02-01 / 1. szám

úgynevezett antivirális protein képződését segíti elő, mely a massenger RNS-sel együtt blokkolja a vírus genetikai kódját. Molekula súlya 20—38 ezer dalton között van általában, kémiailag enyhén bázikus fehérje, mely nyomokban szénhidrátot tartalmaz. A vegyhatás változásait igen jól tűri (pH 2—10 között), aktivitását ptoteolytikus enzimek tönkreteszik. Molekuláris összetevői, szerkezete alapján alfa, béta, gamma interferont különböztetünk meg. Egyik legjellemzőbb tulajdonsága a faj specif itás, annak a speciesnek a sejtjeiben képes a hatását kifejteni, amelyben termelődött, kivétel a filogenesisben egymáshoz közel álló fajok, pl. majom-ember, egér-hörcsög [1, 22], Az interferon nem csak antivirális hatással rendelkezik. Hatással van a sejten belül szaporodó más parazitákra is, befolyásolja a normál sejtek szaporodását, növeli a sejtek ellenálló képességét, gyulladáscsökkentő, s ezen túlmenően immunsupresszív tulajdonsággal is rendelkezik. Az interferonnak tehát több olyan tulajdonsága ismeretes — gazdasejtre nem toxikus, gyenge antigén, széles antivirális spektrum — melynek alapján megfelelőnek látszik therápiás és profilaktikus alkalmazása. Ez kétféleképpen történhet, vagy exogen interferon adással, vagy endogen interferon termelést kiváltó induktorokkal [1].

A keratitis dendritica kezelésével, illetve profilaxisával való foglalkozás több szempontból is érthető, ugyanis: a) a keratitis dendritica az egyik leggyakoribb vírusos szembetegség, b) pathomechanizmusa jól ismert, c) a helyi kezelés számára jól hozzáférhető. A human leukocyta interferon (HLI) állatkísérletekben történt kipróbálása [6, 7, 21, 13] után sor kerülhetett emberen való alkalmazására is. Az első klinikai tanulmányt Kaufman és munkatársai végezték 1976- ban [8], majd ezt követte Sundmacher és mtsai vizsgálata 1978-ban [15]. Az emberen végzett vizsgálatok során az interferont önmagában adva terápiás hatást nem észleltek [14], Hatásfokozódást a titer emelésével sem tudtak elérni [16]. Lényeges változást tapasztaltak, ha az interferont antivirális szerrel (IDU, TFT, ARA-A, Zovirax) kombinálva alkalmazták. Sundmacher és mtsai megfigyelése alapján a HLI és TFT látszik az egyik leghatásosabb kombinációnak [17]. Hasonlóan jó eredményről számolnak be Colin és mtsai a HLI és acyclovir együttes alkalmazásával [3]. A szerzők együttes véleménye szerint a legalacsonyabb, még hatásos HLI kombináció 10 X106 NE/ml [17, 18, 19], a legoptimálisabb HLI titer 30 X106 NE/ml. A HLI titerét e fölé emelve szignifikánsan nagyobb hatásosságot kimutatni nem lehetett [20].

Saját megfigyeléseink megegyeznek az irodalmi adatokkal, miszerint a vírussztatikus szer, esetünkben a TFT és HLI kombinációval megrövidül a herpeses keratitis hámosodási és gyógyulási ideje. Eseteinkben a hámosodás 3—4 nap között, a teljes gyógyulás 6 nap körül volt.

A betegek neme és életkora, valamint a gyógyulási idő között összefüggést nem találtunk. A panaszok, tünetek megjelenése, illetve a kezelés elkezdése közötti időnek a gyógyulás szempontjából jelentősége van. Minél hamarabb kezdődik el a kezelés, annál rövidebb a gyógyulás. Eseteinkben 2—7 napos panaszok után kezdtük meg a kezelést, rövidebb volt a gyógyulás a 3 napon belül jelentkezetteknél az interferonnal is kezelt csoportokban. A kettős vakpróbában szereplő 12 beteg kezelése 1,5 évvel ezelőtt fejeződött be, a Beroforos csoporté 1 hónappal ezelőtt. Ez idáig recidívát egyetlen esetben sem észleltünk. Az interferonnal történő kezelés során mellékhatás ritkán fordul elő, ilyet magunk sem észleltünk. Nagyon magas dózisban HLI-t alkalmazva keratitis punctata előfordulhat, de ez a szer elhagyása után gyorsan gyógyul.

A jövő feladatai közé tartozik a leghatásosabb HLI előállítása, illetve a jelenleginél még hatásosabb kombináció megtalálása. Ezzel számos betegnél lerövidíthetjük a gyógyulási időt, megakadályozhatjuk a recidívák kialakulását.

33