Szemészet, 1987 (124. évfolyam, 1-4. szám)

1987 / 4. szám

Gre/gg-.szili cl ró ma esetünkben nem jöhet szóba a súlyos testi fejlődési zavarok és a mikrophthalmus miatt. A Smith—Lemli—Opitz-szindróma a szív- és vesefejlődési rendellenességek, az iriszdysplasia és a hepatosplenomegalia miatt. Pinsky-(Di) George—Harley—Baird-szindróma sem jöhet számításba, ese­tünkben ugyanis hiányzik pl. az ajak- és szájpadhasadék, a mikrocephalus és a nystagmus. Az Edwards-szindrómára 18 triszomia jellemző, mi kromoszóma rendellenes­séget nem találtunk. A Tüeese-szindrómában többek között kéz- és lábfejlődési rendellenességek, hypospadiasis, szív- és vesefejlődési zavarok, szájpadhasadék fordul elő, szem­ben a mi esetünkkel. A Cross—McKusick—/íreew-szi n d rómát pl. az albinizmusra emlékeztető pig­­mentációzavar és az amaurosis zárja ki. A Denys—CorúeeZ-szindróma jellemzői emlékeztetnek az általunk talált tü­netegyüttesre: növekedésbeli elmaradás, a szellemi fejlődés zavarai, renális acidózis, hypokalémia, foszfaturia, hyperkalciuria, cataracta és hydrophthal­­mus. Teljesen azonban ez sem egyezik esetünkkel. Nem találtunk sem renális acidózist, sem hypokalémiát, sem foszfát- és kalciumürítési zavart, találtunk viszont izomhypotoniát és albuminuriát. Alapvető különbség a (de)Bassy—Moens—/fiercAr-szindromával szemben, hogy esetünkben hiányzik a cutis laxa, a süketség és a fülkagyló fejlődési rend­ellenessége. A Francois (Ill)-szindrómában is számos testi fejlődési rendellenességet írtak le (pl. kéz- és lábfejlődési zavarok, vesefejlődési rendellenesség, hypospadiasis, ajak- és szájpadhasadék), amelyek alapján egyértelmű a különbség. A McCance-szindrómára nem jellemző az izomhypotonia, csakúgy, mint az Ullrich—Feichtiger-szindrómára, amelyben viszont egyebek között kéz- és láb-, vese-, szívfejlődési zavarokat, hypospadiasist, süketséget találtak. A fel nem sorolt oculo-cerebralis szindrómákban pedig nem írtak le sem szür­ke-, sem zöldhályogot. Ezek után tehát esetünket nem sorolhatjuk az eddig ismertetett oculo-cereb­ralis és oculo-cerebro-renalis szindrómák közé. Tekintsük át a továbbiakban mindazokat a lehetőségeket, amelyek létrehoz­hatták az általunk talált tünetegyüttest: — Kromoszómaaberrációk: Kizárhatók esetünkben, miután kromoszómaeltérést nem találtunk. — Intrauterin infekciók: Oki szerepük ebben az esetben nem valószínű, erre semmiféle anamnesztikus adat nem utal. — Intrauterin magzati károsodás: A mater toxémiás terhessége okozhatta ugyan a testi- és szellemi fejlődés zavarát, de nem ad kielégítő magyarázatot a szemtünetekre, a generalizált izomhypotoniára és a fehér je vizelésre. Ugyanilyen okokból nem lehet kiváltó oka a tünetegyüttesenk a feltételezett intrauterin vagy szülés közben kialakult koponyaűri vérzés sem. — Eddig nem említett szindróma: Az oculo-cerebro-renalis szindrómákon kívül további 16 szürkehályoggal járó szindrómával [3] hasonlítottuk össze esetünket — a részletezéstől eltekin­tünk —, de azonosságot vagy nagyfokú hasonlóságot nem tapasztaltunk. 186

Next

/
Thumbnails
Contents