Szemészet, 1987 (124. évfolyam, 1-4. szám)
1987 / 3. szám
var hatják a retina perifériás részeinek pontos megítélését, a szükségessé váló kezelés elvégzését. Az ablatiót előidéző belső és külső lyukak a retina lemezeiben sokszor nehezen, vagy egyáltalán nem ismerhetők fel. Ezen körülmények miatt véleményünk szerint a profilaktikus beavatkozásoknak helye van a degeneratív retinoschisis gyógykezelésében. Nem találkoztunk olyan maculáris elváltozásokkal, amelyek a kezelés kapcsán alkalmazott termális hatásokra lettek volna visszavezethetők. Első beavatkozásként Xenon-, vagy lézerkoaguláció alkalmas módszernek tűnik, s ennek során törekedni kell a retinoschisis területén belül, és — ha mód van rá — annak centrális széle mentén ún. demarkáló koagulációt végezni. Egyetértünk Yassur és mtsai (1983) véleményével, miszerint nincs értelme megvárni a bizonyított progressziót, mivel az eredmények nem rosszak, a beavatkozás viszonylag egyszerű, akár ambulanter is elvégezhető, komplikáció alig fordul elő és a betegek követése is egyszerűbb. Ez a kezelés megelőzhet egy szükségtelen látótér kiesést és a hosszantartó retinoschisis egyéb komplikációit, amelyek ugyan ritkán fordulnak elő, de kiértékelésük egyre nehezedik az idősödő beteg és a fokozódó lencsehomályok miatt. Összefoglalás A szerzők a II. Szemklinikán észlelt 21 beteg 32 szemén kialakult retinoschisis gyógykezelésével szerzett tapasztalataikról számolnak be. Eseteik közül 4 szemen a retinoschisishez ablatio retinae is társult. A retinoschisis gyógyítására előnyben részesítik a fotokoagulációt a retinoschisis területében, valamint annak centrális széle mentén, amennyiben ez a beavatkozás a maculát nem veszélyezteti. A fotokoaguláció okozta külső barrier funkció megváltozása elősegíti az intraretinális folyadék felszívódását és a retina visszafekvését. A foto-, vagy lézerkoaguláción kívül szóba jöhet cryopexia is. Anatómiai gyógyulást az esetek közel 60%-ában sikerült elérni, míg a többi esetben, 2 eset kivételével, a progressziót sikerült megállítani. Az ablatióval való szövődés és a maculára való terjedés veszélye miatt a profilaktikus beavatkozásokat ajánlják. IRODALOM: 1. Binder, S., Biss, fí., Skorpik, Ch., Peroussis, P.: Kiin. Mbl. Augenheilk. 183, 435 (1983). — 2. Csillag F.: Szemészet, 87, 168 (1950). — 3. Duke-Elder, S., Dobree, J. H.: Diseases of the retina. In Duke-Elder, S. ed. System of Ophthalmology. H. Kimpton. London. 1967. Vol. X. 559—568. — 4. Nónay T.: Szemészet, 101, 283 (1964). — 5. Okun, E., Cibis, P. A.: Arch. Ophthal. (Chicago) 72, 309 (1964). — 6. Peyman, G. A., Spitznas, M., Straatsma, B. R. : Invest. Ophthal. 10, 181 (1971). — 7. Shea, M., Schepens, C. L., Von Pirquet, S. R.: Arch. Ophthal. (Chicago) 63, 1 (1960). — 8. Schepens, C. L.: In A. MacPherson: New and controversial aspects of retinal detachment. New York—Evanston—London. 1977. — 9. Straatsma, B. R., Poos, R. Y. : Am. J. Ophthal. 75, 551 (1973). — 10. Varga M.: Szemészet 112, 192 (1975). — 11. Varga M., Mucsi G.: Szemészet, 121, 19 (1984). —- 12. Yassur, Y., Feldberg, R., Axer- Siegel, R., Silverston, B., Manor, R., Ben-Sira, I.: Brit. J. Ophthal. 67, 381 (1983). — 13. Zimmerman, L. E., Spencer, W. II., Washington, D. C.: Arch. Ophthal. (Chicago) 63, 10 (1960). Rb. LLlaJiau, 0. X y g o m e ji, B. K e ji e m e h, T. P a g h o: PoAb HapyotcHoio őapbepa cerrmamnu e Jienenuu deeeHepamuenoeo pemuHouiu3uca AßTopbi 3H3K0MHT c onbiTOM jiCTemtH peTHH0uiH3Hca y 21 SoJibHoro (32 rna3a) b Kjth- HHKe oijn-ajibMOHonm Ns 2. B hx HaSjuogeHHHX Ha 4-x rjia3ax peTHH0WH3HC coieTajicn c OTCjioeHMeM cemaTKH. Rjih neieHHH peTHHouiH3Hca aBTopu npegnoHHTaioT (j)0T0K0aryjm- UHio b oSjiacTH peTHH0uiH3Hca, a TaioKe Bgojib ero ueHTpanbHoro Kpan, ecjra 3to BMema- TejibCTBo He nogBepraer onacHocm wejiToe nHTHO. Bbi3BaHHoe (jjoTOKoaryjTHUHeö H3MeHe- Hue 4>yHKUHH Hapy>KHoro Sapbepa cnocoSctByeT BcacbiBaHHio HHTpapeTHHanbHOH >kha-134
