Szemészet, 1987 (124. évfolyam, 1-4. szám)
1987 / 3. szám
Szemészet 134. 133—134. 1981. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. Szemklinikájának (igazgató : Imre György egyetemi tanár) közleménye Gyermekkori kancsalság — felnőttkori diplopia* MOLNÁR KÁLMÁN Nagyobb forgalmú orthoptikai rendelésen viszonylag gyakran, általános szemészeti rendelésen ritkábban fordul elő, hogy fiatal felnőtt jelentkezik kettőslátásos panasszal, és rutin vizsgálat alapján mind a szemizombénulás, mind a dekompenzált heterophoria lehetősége elvethető. Ilyen esetben rákérdezve a páciens rendszerint elmondja, hogy gyermekkorában kancsalított, s vagy műtéttel vagy anélkül „meggyógyult”. Esetleg azt is elárulja, hogy újabban kísérletezik a két szemmel való együttlátás megtanulásával, illetőleg kettősképeinek egybeolvasztásával. Egy ilyen anamnézis diagnózis-értékű. Fel nem ismerése megoldhatatlan feladat elé állítja a szemorvost, aki betege intencióját magáévá téve, hasábos üveg rendelésével vagy műtéttel igyekszik az objektív méréssel megállapított deviációt megszüntetni, és esetleg antisuppressiv és fúziót fejlesztő orthoptikai gyakorlatokat ír elő. Mindezek azonban csak a panaszok fokozódásához vezethetnek, vagy jobb esetben eredménytelenek. Miről van szó valójában ? Az esetek többségében hibás szenzoros kapcsolat áll fenn, vagyis a maculák nem egymással, hanem extramaculáris területekkel korrespondálnak. Ez már eleve kizárja egy használható binokuláris látás lehetőségét. Synoptophorral, de egyszerűbb eszközökkel is leleplezhető az anomális kapcsolat. Például úgy, hogy hasábbal, beállító mozgások alapján megmérjük az objektív szöget. A korrigáló hasábot a szem előtt hagyva, vörös—zöld szűrőn át fixáltatjuk a fényforrást. A páciens a két színes fénypontot nem együtt látja, hanem a korrigáló hasábon át látott képet a hasáb éle irányában eltolódva észleli. Előfordulhat az esetek kisebb részében az is, hogy a páciens helyes kapcsolattal lát kettősen. A korrigáló hasábbal a képek közvetlenül egymásra vihetők, fúzió mégsem jön létre. Ez a horror fusionis ismert képe. A fenti két lehetőség bármelyike áll fenn, pozitív megoldás nem remélhető. A fúziót felnőtt korban megtanulni nem lehet, legalábbis oly mértékben nem, hogy tartós és kényelmes binokuláris látás legyen. Minden ilyen irányú próbálkozás többé nem szupprimálható diplopiához és asthenopiához vezet. Mit javasolhatunk tehát a diplopiára panaszkodónak ? Megmagyarázzuk, hogy a fúzió elérésére való törekvése céltalan. „Használati tanácsot” adunk a saját két szeméhez: próbáljon megint úgy nézni, mint gyermekkori kancsalsága idején. Csak az egyik, az élesebben látott képre figyeljen, a homályosabb képet a tudatból „tudatosan” kell megkísérelnie kiküszöbölni. A megoldás tehát pszichológiai, nem pedig orthoptikai. * Imre György egyetemi tanár 60 éves születésnapjára 123
