Szemészet, 1987 (124. évfolyam, 1-4. szám)
1987 / 2. szám
Az anamnesis és a klinikai kép alapján leukaemiás iritisre gondoltunk. Ez a lehetőség már a beutaló szemészeti osztály főorvosában is felmerült. A haematológiai vizsgálat megerősítette, hogy a gyermek ezidő alatt is remisszios stádiumban van. Közben a szem állapota az intenzív localis kezelés ellenére romlott, a csarnokban egyre több vér és izzadmány jelent meg. A változatlanul magas, sőt emelkedő szemnyomás megvakulással fenyegetett. A kedvezőtlen körülmények ellenére újabb iridectomiát terveztünk. Előtte azonban diagnosztikus célú csarnokpunkciót végeztünk. A csarnokpunktátum vörösvértesteken kívül szinte kizárólag lymphoblastokat tartalmazott (2. ábra). Műtét során rendkívüli nehézségeket okozott a szinte megfoghatatlan, málékony iris, ami egyébként szintén jellemző a szivárványhártya leukaemiás infiltrációjára. A kimetszett anyag szövettani vizsgálata szintén igazolta, hogy az iris blast sejtekkel infiltrált (3. ábra). 3. ábra. Az iris állománya fellazult, benne vérzéses szigetek és masszív lymphoblastos infiltráció látható. (HE, Xl60) Műtét után a szemnyomás normalizálódott, a gyulladásos tünetek csökkentek. A beteget 0.1 virussal bocsátottuk el. A területi haematológiai gondozóba irányítottuk azzal a javaslattal, hogy mérlegeljék egy erőteljesebb citosztatikus kezelés megkezdését. Soronkívül reindukciós kezelésben részesült, amit a fenntartó dózissal folytattak. A következő hónapok során kialakuló anaemia, thrombocytopenia, lépnagyobbodás 4 hónap múlva teljes klinikai, haematológiai, központi idegrendszeri visszaeséssel társult. A szemtünetek megjelenése után 1 évvel a gyermek meghalt. A leukaemiás betegek hosszabb túlélése miatt nő a betegség extramedulláris manifesztációjának a lehetősége is. A különböző barrierek pl. vér-agy, vérgonad barrier, gátolják ugyanis a hatásos gyógyszerszint kialakulását egy adott szerven belül. A központi idegrendszer megbetegedésekor pedig, amikor a koponyát kobalttal besugarazzák, a szemet természetesen védik a röntgensugaraktól. így az agyi recesszusokban, a herékben, a szem szöveteiben stb. leukaemiás sejtek bújhatnak meg a kezelés ellenére is, melyek később felszaporodva akár izoláltan is elburjánozhatnak, majd újabb visszaesés okozói lehetnek. Ezek után nem meglepő az a tény, hogy a leukaemia szemészeti szövődményeinek gyakorisága a különböző szerzők szerint 75—50% [1, 2, 11]. A szivárványhártya leukaemiás infiltráció ja azonban viszonylag ritka [1, 4, 13], Allen és Straatsma a RÉS különböző neoplasiás folyamatai miatt 97
