Szemészet, 1986 (123. évfolyam, 1-4. szám)
1986 / 2. szám
illetve Ernest és mtsai [22] vizsgálatai is alátámasztották azt a feltételezést, hogy a submacularis chorioideát olyan rövid, nem anastomosáló praecapillaris artériák látják el, amelyeknek nincs funkcionális anastomozisa a környező kapilláris egységekkel az ép szemben. Ez a lobularis elrendeződés a chorioidea első részeiben kevésbé kifejezett. További információk származtak Hayreh és Baines [12] és Stern és Ernest [22] a chorioidea keringésének különböző szinteken történő kísérletes ligatúrájával. A lateralis hosszú ciliaris arteria elzárása a chorioideában súlyos perfúziós zavart, pigmenthám-infarctust és következményes atrophiát okozott 2—3 hét alatt. Ezek a munkák azt is kimutatták, hogy léteznek potenciális anastomosisok, amelyek akkor lépnek működésbe, amikor akut keringési zavar lép fel. Mikrospherás embolisatiós vizsgálatokkal Stern és Ernest [22] azt találták, hogy a chorioideában elhúzódó telődés alakult ki, pontszerű festékszivárgások mutatkoztak a pigmenthámon keresztül. Szövettani vizsgálattal a pigmenthámban focalis necrosist találtak és a mikrosphera-embolusok a hátsó pólusra koncentrálódtak. Négy nap múlva a chorioidea ismét gyorsan és egyenletesen telődött és 2 hónap múlva FLAG-gal az egyetlen jelenség, amit ki lehetett mutatni a pigmenthám destructio volt. A kísérleti megfigyeléseknek vannak klinikai megfelelői is: Amalric [1], valamint Foulds és mtsai [9], háromszög alakú léziókat írtak le a perifériás fundusrészeken, amelyeket chorioidea ér-occlusiós eredetűnek tartanak. Számos betegségben láthatók multifocalis infarctusok, mint pl. accelerált hypertoniában, óriássejtes arteritisben, disseminált intravascularis coagulopathiában és sarlósejtes anaemiában. Gaudric és mtsai [11] kilenc esetük kapcsán a chorioidea perfúziós zavara és a serosus ablatio közötti összefüggést vizsgálták. Véleményük szerint a chorioidea infarctusához általában nem társul serosus ablatio. Ha az ischaemia nem súlyos, serosus ablatio lép fel, ilyenkor ritkán marad vissza jelentős pigmentatrophia. Súlyos infarctus esetében kiterjedt pigmenthám- és a retina külső rétegeinek pusztulása következik be, ilyenkor serosus ablatio nem lép fel. Beteganyag Saját beteganyagunkban 6 férfi és 3 nőbeteg szerepelt, átlagos életkoruk 34,1 év volt, legfiatalabb 19 éves, legidősebb 52 éves volt. 6 betegnek mindkét szeme, 3 betegnek csak egyik szeme betegedett meg, így összesen 15 szemen észleltük a betegséget. Az akut szakban a visus 1 mou-ig romlott le 4 szemen, míg a gyógyulás folyamán 3 hót— 3 hónap alatt alakult ki a végleges visus: amely 13 szemen teljessé vált, 2 szemen pedig 5/7—5/8-ig javult. Egyéb szemtünetek közül 3 betegen észleltünk enyhe iridocyclitises tüneteket: megjegyezni kívánjuk, hogy mindhárom betegnek előzőleg néhány napig tartó lázas megbetegedése volt felső légúti huruttal, myalgiával. Valamennyien fiatalok voltak: 19, 22, illetve 24 évesek, mindháromnak kétoldali volt a betegsége. Egyiknek ezek közül serosus ablatiot találtunk mindkét fundusán, amely 3 hét alatt felszívódott s kiterjedt pigmentdestructiót hagyott hátra, miközben látása teljessé vált, de praecipitatumai még néhány hétig aktívak maradtak. Praeserosus abl.-ra utaló jeleket még 3 szemen észleltünk. Egyik esetünket részletesebben ismertetjük: К. M. 43 éves nőbeteg 1973. jan. 3-án kereste fel klinikánkat azzal a panasszal, hogy 4 napja mindkét szemén megromlott a látása, foltot lát, a vonalakat torzultaknak látja. 1958-ban már 5 hétig klinikai kezelés alatt állt Oedema papillae o.u. ? diagnosissal, de régi leletei már nem voltak hozzáférhetők. Panaszai akkor konzervatív kezelésre megszűntek. 1952-ben és 1966-ban hyperthyreosis miatt két ízben strumektomia történt, de hyperthyreosisra utaló tünetek miatt azóta is kezelés alatt áll, psychoneuroticus crisisen is átesett. Vizsgálati leletei a következők: látásélesség jobb szemen 5/30 + 1,5 Dsph=5/15, bal szemen 5/30 + 1,0 Dsph=5/20. Ép elülső segmentumok, mko enyhén elmosódott határú, vérbővebb papillák. A hátsó póluson kb. 3 papilla átmérőjű nagyjából kerek oedemás terület, amely 2,0D-t promineál. Retinális artériák kissé szűkebbek, egyéb eltérés nem látható. Tensio applanálva 22, ill. 24 Hgmm. Az angiográfiás felvételen az arteriovenózus fázisban /4., 5. ábra) a maculától temporálisan számos pontszerű festődés mutatkozik a jobb szemen, bal szemen a hátsó pólus körül és a papilla környó-73
