Szemészet, 1986 (123. évfolyam, 1-4. szám)

1986 / 2. szám

dolgoztam ki. Ez a gyártási eljárás, melyet később szintén szabadalmaztattam, a gyakorlatban olyan jól bevált, hogy 32 év óta még ma is használják nemcsak hazánkban, hanem több szocialista országban is. Mivel 1953-ban még sok scleralis kagylót is készítettünk, de már rendelke­zésre álltak a kontaktlencse készítéséhez szükséges optikai présfelszínek, 1954- ben kidolgoztam egy olyan új eljárást is, mellyel a scleralis kagylónak mind a scleralis, mind optikai részét egyetlen préselési művelettel lehetett előállítani. 1955- től kezdve praxisunkban azonban olyan rohamosan terjedt a corneális kontakt­­lencse alkalmazása és csökkent a scleralis kagylóé, hogy mire e találmányt rutin­szerűen kezdtük volna alkalmazni, jelentősége meglehetősen lecsökkent. Kontaktológiai eredményeim híre a nyugati országokba csak késve juthatott el. Ennek oka, hogy munkásságom úttörő főperiódusa a második világháború idejére valamint utána a sztálini időkre esett, mikor is kapuink nyugat felé csaknem teljesen bezárultak. Pedig a 30-as és 40-es években Dallossal azt lehet mondani mi magyarok világviszonylatban is élen jártunk. Az utóbbi 20 évben itthon sajnos a fejlődésben meglehetősen lemaradtunk. Az 50-es évek után az illetékesek a kontaktlencse fejlesztésére nem helyeztek súlyt. Jóllehet a kibontakozás e téren világszerte robbanásszerűen indult meg, a klinikai laboratórium részére úgyszólván semmiféle anyagi és személyi támo­gatás nem jutott. De mivel a 60-as években a kontaktlencse iránti igény — fő­leg magánszemélyek részéről — hazánkban is rohamosan növekedésnek indult, az egészségügyi szervek ennek kielégítésére sem tudtak támogatást biztosí­tani kénytelenek voltunk e célból az 0 FŐT ÉRT segítségét igénybe venni. Az OEOTÉRT az akrylat lencsék mellett a 70-es évek közepén a lágy, flexibilis gél-lencséket is forgalomba hozta, sajnos import nehézségek miatt máig sem kellő mennyiségben. A 80-as években megjelent korszerű kemény, oxigénát­eresztő, valamint az állandóan a szemen viselhető lágy lencsékkel ma sem tud­juk még betegeinket ellátni. Ha gazdasági fellendülésünk megindul, és hazai szemészeinknek több lehető­ségük lesz kontaktlencse rendelésére, remélhetőleg ez majd lehetővé fogja tenni a nyugathoz való felzárkózást. Összefoglalás A magyar szemorvosok világviszonylatban is jelentős szerepet vittek a kon­taktüveg tökéletesítésében. Dallos József még Magyarországi tartózkodása alatt találta fel individuális scleralis kontaktüvegét, mellyel világhírnévre tett szert. A szerző pedig az elsők között készítette ezeket törhetetlen akrylat anyagból. Ismerteti mintavételi technikájának és gyártási eljárásának fontosabb részle­teit. A szerző 1953-ban — Európában az elsők között — a cornealis kontaktlencse rendelését és készítését is meghonosította. Egy új, préseléses találmánya révén lehetővé tette ezen újfajta lencsék egyszerű eszközökkel történő elkészítését. Gyártási procedúráját több külföldi ország szakemberei is átvették. A kontak­­tológiának a 70-es években a nyugati országokban történt rohamos fejlődésével azonban anyagiak híján nem tudtunk lépést tartani, ezért bizonyos mértékig lemaradtunk. Igyekeznünk kell ezt mielőbb behozni. И. Дьёрффи: Начало и дальнейшее развитие контактологии в Венгрии Венгерские офтальмологи и в мировом масштабе сыграли значительную роль в усовершенствовании контактных стекол. Еще во время своего проживании в Венгрии, Йожеф Даллош открыл склеральное контактное стекло, благодаря чему приобрел мировую известность. Автор же настоящей статьи одним из первых изготовлял линзы из небьющегося акрилатного материала. Автор знакомит с техникой взятия образ­цов и с главными деталями производственного процесса. 57

Next

/
Thumbnails
Contents