Szemészet, 1986 (123. évfolyam, 1-4. szám)
1986 / 1. szám
kötőszöveti sövényekben találhatók. Az egészen finom idegrostocskák között már csak elvétve látható velős rost. Az egyes acinusok körül az ideghálózat igen sűrű, a rostok helyenként valóságos rácshálózatot alkotnak. A vékony ágacskák kanyargósán haladnak az acinusok felszínén és szorosan hozzáfekszenek az acinusok basalis membránjához (2. ábra). A basalis hártyán keresztül a mirigy - parenchymasejtek közé benyomuló idegrostot sem a fénymikroszkópos, sem az ultrastrukturális felvételeken nem láttunk. Az idegrostocskák a kosársejtekhez is szorosan hozzáfekszenek. A könnymirigy kapilláris hálózata igen sűrű, felépítésük más mirigyek kapillárisaihoz hasonlít. A pericyták és fibroblastok a kapillárisok állandó kísérői. Feltűnő még a dús rácsrosthálózat. A kapillárisok lumenét a mirigyparenchymasejtektől a két basalis hártya, a rácsrostokból álló ,,reticularis membrán” (Volterra 1925) és a perikapillaris kötőszövet választja el. A finom velőtlen idegrostok a perikapillaris kötőszövetben találhatók. A sokszor már csak 1—2 tengelyfonálból álló idegrostocska szorosan hozzáfekszik a kapilláris basalis hártyájához (3. ábra). Az ultrastrukturális felvételeken a velős és velőtlen idegrostokat, főleg kollagén rostokból álló kötőszövet burkolja. A rostok túlnyomó része az idegrostokkal párhuzamos lefutású (4. ábra). A ferde, vagy harántlefutású rost lényegesen kevesebb. A kötőszöveti rostok egy része rácsrost. Ismert, hogy az argyrophil rostok nemcsak támasztó szerepet töltenek be, hanem a sejtek, az erek és az idegrostok anyagcseréjében is részt vesznek. Az idegrostok, az acinusok, a kapillárisok és a kötőszövet szoros anatómiai és funkcionális kapcsolata valamennyi készítményben világosan felismerhető. A több tengelyfonálból álló 14 3. ábra. A kapilláris és a velőtlen idegrostocskák kapcsolata igen szoros. Elektronmikroszkópos felvétel. Végnagyítás 3000 X
