Szemészet, 1986 (123. évfolyam, 1-4. szám)
1986 / 1. szám
Szemészet 1 '23. IS—IT. 198Й. A Budapest Főváros Tanácsa VB. Jahn Ferenc Kórház-Bendelőintézet (főigazgató főorvos: Radinszky József) Szemészeti Osztályának (főorvos: Valu László) és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. Szemészeti Klinikájának (igazgató: Varga Margit) közleménye A könnymirigy beidegzéséről VALU T. ÁSZLÓ, BALATON CSILLA és VARGA MARGIT Az idegrostok szerkezetére vonatkozó vizsgálatok egy részét élő, vagy túlélő testetlen készítményeken végezték. A fixációs szövettan megerősítette ezeket a leleteket. A festéssel ábrázolható képletekben sok a műtermék, melyeknek kellő kritika nélküli értékelése sok zavart okozott. A műtermék keletkezésének kielégítő magyarázata sok tekintetben még ma sem sikerült. A vegetatív idegrendszer végágairól levont, elsősorban impregnációs készítményekre támaszkodó következtetések (Bogiéi 1893, Boelce 1936, Stöhr. jr. 1954), a könnymirigy vonatkozásában is vitathatók. A vegetatív idegrostok végágai ugyanis itt sem képeznek valódi „terminalis reticulumot”, csupán egy plexust, bár a postganglionaris rostok közvetlen kapcsolatba kerülnek a kivezető csövek hámsejtjeivel, a mirigyparenchymasejtekkel, valamint a myoepithelialis sejtekkel. Ezeket a cytoplasmatibus kapcsolatokat Scott és Pease (1959) patkányok könnymirigyeiből készített ultrastrukturális felvételei világosan mutatják. A könnymirigy beidegzéséről az utóbbi évtizedekben csak néhány közlemény található az irodalomban. Az ok részben technikai, ugyanis a könnymirigy a szövettani feldolgozás szempontjából az ún. „nehéz objektumok” közé tartozik. A másik ok, hogy ép, ultrastrukturális vizsgálatok céljára alkalmas emberi anyag csak ritkán, az orbitában végzett műtétek alkalmával nyerhető. Anyag és módszer A fénymikroszkópos vizsgálatokat Bielschowsky, Gros-Schultze-féle ezüstimpregnációs módszerekkel végeztük hullaanyagon (22 könnymirigy). A könnymirigy idegei meglehetősen nehezen impregnálódnak. Ultrastrukturális feldolgozására 6 ép, élőfriss könnymirigy került. A 2,5%-os glutaraldehydben, ill. 5%-os 0S0( oldatban történt rögzítés után az 1 X 1 mm-es nagyságú szövetdarabokat araldytba ágyaztuk. Kontrasztfestés uranylacetáttal és ólomcitráttal. A metszés Reichert-féle ultramikrotommal történt, a felvételeket JEM 7/A típusú elektronmikroszkóppal készítettük. A könnymirigyet a n. lacrimalis és a n. facialis egyes ágai látják el. A vegetatív rostok a n. ophthalmicus és a n. maxillaris superior útján kerülnek a mirigybe. Whitwell (1958) kisebb ágakat is megfigyelt, amelyek a gl. pterygopalatinumból közvetlenül haladnak a mirigyhez. Morfológiailag az adrenergiás és cholinergiás rostok nem különíthetők el (Rohen 1964). Eredmények A kötőszövet a viszonylag vastag tokból, sövények formájában nyomul be a mirigybe. A kötőszövet az egyes acinusokat is körülveszi. Elsősorban kollagén rostokból áll, de sok a rácsrost és szórványosan rugalmas rostok is megtalálhatók. Az idegrostok a kötőszöveti sövényekben nyomulnak be a mirigybe, mind finomabb ágakra oszolva. A velős rostok velős hüvelyüket fokozatosan elvesztik és a vegetatív rostokkal együtt sűrű ideghálózatot képeznek a mirigylebenyek és az egyes acinusok körül (1. ábra). A velős rostok inkább a vastagabb 12
