Szemészet, 1986 (123. évfolyam, 1-4. szám)
1986 / 3. szám
Szemészei 123. 113—IIT. lí»8lí. A Debreceni Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának (igazgató: Alberth Béla egyetemi tanár) közleménye Blaskovics és Imre munkássága a mai irodalom tükrében ZAJACZ MAGDOL NA A magyar szemészet története nem szűkölködik jelentős személyiségekben. Ezek közül Blaskovics és Imre neve kiemelést érdemel, ők azok, akik olyan szakmai eredményeket értek el, amelyek között, úgy érzem túlzás nélkül mondható, hogy felülmúlhatatlan, nemzetközi hírnévre szert tett módszerek találhatók. Korunkban ismerték és citálták őket. Úgy gondolom nem érdektelen áttekinteni azt, hogy mi a helyzet a nemzetközi irodalomban az utóbbi években, évtizedekben a munkásságukkal kapcsolatban. Bevezetésképpen feleleveníteném a szakmai tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb adatokat. Blaskovics László élete folyamán 68 közleményt írt, ebből 14 német nyelvű. 29 éves korában írta „Szemészeti műtéttan” c. könyvét. Már 1910-től kezdve számos külföldi szemorvos kereste fel, hogy mint „kurzisták” operálni tanuljanak tőle. Nagy nemzetközi hírnevét azonban kétségtelen az 1938-ban Stuttgartban megjelent „Eingriffe am Auge” c. könyve eredményezte. Blaskovics kiváló operatőr volt. Rendszeresen dolgozott ki új műtéti eljárásokat, módosításokat, eszközöket, műszereket. Közleményeiből 27 eredeti műtét és 9 műszerkonstrukció ismeretes. Imre József szemészeti jellegű közleményeinek száma 58, ezekből német nyelvű 22, angol és francia 8. Ezenkívül könyveket és könyvrészieteket írt. Széles körű érdeklődését tükrözi az, hogy még további 22 cikke ismeretes, amelyekben szervezési, oktatási, etikai problémákat tárgyal, de írt Amerikáról, Pécsről, színházról stb. Gyakran járt külföldön és sok külföldi kongresszuson vett részt (Radnót 24). Mind Blaskovics és mind Imre tehát az akkori mérce szerint nézve bőséges irodalmi tevékenységet fejtettek ki, széles körű személyes szakmai kapcsolatokat fejlesztettek ki. Nyugodtan mondhatjuk, hogy ismert és elismert szemész egyéniségek voltak korukban. Az egész szakmai tevékenységüket nem mérhettem fel a mai irodalom tükrében. Ezért csak a legfontosabbakra szorítkozom, ami úgy vélem, hogy Blaskovics esetében az oxyoptria és a plasztikai sebészeti munkája, különös tekintettel a ptosis műtétre, Imre munkásságából pedig a transzplantációs tevékenysége, az endokrin mirigyek és az intraoculáris nyomás összefüggéseivel foglalkozó munkái és az íves plasztika érdemel kiemelést. Blaskovics megalkotta a látóélesség új egységét, az oxyoptriát és az oxyoptriás táblákat. Kettesy [19] szerint az oxyoptria elméletileg hiánytalan fogalom, nemzetközileg elfogadottá azonban sohasem vált. A régebbi német nyelvű tankönyvek megemlítik (pl. Kurzes Handbuch 1932, Band 2.) Francois és Hollwich [12] 1977-ben megjelent könyvében (Augenheilkunde in Klinik und Praxis) a Blaskovics féle olvasótábláról, mint történelmi értékű tényről írnak. Vörösmarthy [31] optikai könyve az oxyoptria fogalmát ismerteti. Az újabb angol nyelvű könyvekben sehol sem történik róla említés. Kettesy 1969-ben azt írta, 113
