Szemészet, 1986 (123. évfolyam, 1-4. szám)
1986 / 2. szám
К Ö N 1 У I S M E И T E T É S Historia Ophthalmologica Internationalis. Vo!. 3. 1985. Fase. IV. ! L8 old. Wayenborgh (Bonn) kiadása. A Historia Ophthalmologica Internationalis eddigi legfigyelemre méltóbb kötete a következő tanulmányokat tartalmazza. J. Francois a két van Duyse szemészről ír, akik születésük és munkájuk révén szoros kapcsolatban álltak Ghenttel. Hilton Rocha Hilario de Gouvea életrajza kapcsán a xerophthalmiáról ír, amely már Hippocrates idejében, tehát időszámításunk előtt 460-ban már mint klinikai kép ismeretes volt és a fenti szerző „Ophthalmia Brasiliana”-nak nevezte és elsőként alkalmazta kezelésül a csukamájolajat. Fronimopoulos és Lambrou az Athénban ma rekonstruáltan látható Ophthalmiatron történetéről és a szemészet oktatásában betöltött szerepéről számol be. G. Crawford röviden és kissé hiányosan ír a szemhéj rekonstrukcióról. Eugen Chan a kínai sebészet atyjáról Hua Tuoról ír. Flick a szemizmok sebészetének történetét írja le, pl. a tenotomia 13-féle módját ismerteti. Hangsúlyozza, hogy a sokféle módszernek az az oka, hogy a szemészeti műtétek közül ez a terület az eredmény szempontjából a legbizonytalanabb. Engelmayr és Kriegelstein A. Weber életrajzát ismerteti, aki eredetileg kémikus volt és Graefe, illetőleg a szemtükör megismerése bűvölte el annyira, hogy végül szemész lett. A kötet legfigyelemre méltóbb tanulmányát H. S. Sugar írta: Glaucoma története 1850-től. Ez a továbbképzésben nagyon jól felhasználható rész minden szemész érdeklődésére számíthat. Radnút Magda Christian Staehr: Spurensuche. Stuttgart, New-York Thieme 1986. A Thieme kiadó ebben az esztendőben 100 éves. Első pillanatra meglepő, hogy erről ilyen nagy formátumú, 144 oldalas kötetben számol be. Már átlapozva, de gondosan átolvasva egyre jobban érthetővé válik e kiadvány megjelenése. A Thieme kiadó 100 év alatt kiadott könyvei és folyóiratai az orvostudományban — a szemészetben is — nagy szerepet játszottak. Szerzői közül 27-en kaptak Nobel díjat. A folyóirat eredeti példaképe a Lancet volt. Különösen nagy szerepet játszott a Deutsche Medizinische Wochenschrift megindításában Virchov, Koch, Behring, Helmholtz és mások munkássága híven tükröződik vissza e kiadvány lapjairól. A Räuber—Kopsch atlaszon generációk sora nőtt fel. A gyógyszerek megjelenése az aspirintól, dionintól az antibioticumokig leolvasható folyóirataiból. Röntgen, Neisser, Ehrlich, Wassermann, Domagk munkásságát ismerhetjük meg. A szemészetre vonatkozólag talán elég, ha a Klinische Monatsblätter évfolyamaira utalunk. Az egyes korszakok nemcsak a tudományt, de a történelmet is visszatükrözik, amelyről őszintén szólnak a megfelelő fejezetek. Az egyes fejezeteket érdekes fényképek, ábrák és karikatúrák tarkítják, amelyek híven tükrözik vissza az elmúlt 100 esztendő felfedezőit és felfedezéseit. A Thieme kiadású könyvek már külalakjukról és a közismert emblémából könnyen felismerhetők. Sajnos egyre kevesebbhez lehet könnyen hozzájutni. Ez a száz évet bemutató kiadvány minden korosztály számára nagyon tanulságos. Radnót Magda Fjodorov Sz. N., Jegorova E. V.: Hirurgicseszkoje lecsenyie travmaticseszkih katarakt sz interaokularnoj korrekcijej. Medicina, Moszkva, 1985, 328. oldal, 192. ábra, 41. táblázat. Ara 4 rubel 30 kopejka. A könyvet több mint 20 000 intraocularis műanyaglencse beültetése, 6000 súlyos szemsérülést követő rekonstrukciós műtét tapasztalatai alapján, valamint 1472 traumás eredetű szürkehályog kivonása és ennek LOL-lal történő korrekciója során, ill. a postoperativ periódusban fellépő szövődmények statisztikai feldolgozása után írták meg. Ili