Szemészet, 1985 (122. évfolyam, 1-4. szám)

1985 / 2. szám

megvastagodott, a descemet membrán redőket vetett (3. ábra). A csarnok tiszta volt. A mélyebb részeket a tágított pupilla ellenére sem lehetett vizsgálni. A bal szem divergált, látóélessége 0,06 volt. A beteg elmondása szerint ezzel a szemével sosem látott jól.

Klinikai felvételéig А-vitamin olajat, Yiscosát, Neomycint és IDU-t kapott. Mi először lokálisan IDU-t, Gentamycint és Atropint, per os Morgalint adtunk. A szaruhártya állapota azonban nem változott. A 6. napon végeztünk tripszin kezelést, amit a 12. és 15. napon megismételtünk. A folyamat a már ismert pseudomembrán kialakulásával lassú javulásnak indult. A 19. napon a beteget varicella tüneteinek fellépte miatt fertőző osztályra kellett áthelyeznünk, ahonnan 12 nap múlva vettük vissza. Ekkor látóélessége 0,4 volt. A korábbi disjunctiós terület teljesen behámosodott. Az ulcus területén a szaruhártya felszíne besüppedt volt, de ép hám fedte. Nyolc napig tartottuk a beteget megfigyelés alatt. Eközben újabb erózió nem jelentkezett. T. 1.-t 0,7 visussal emittáltuk. Szaruhártyájának felszíne még egyenetlen volt, centrumában macula maradt (4. ábra). Öt hónapon ét ellenőriztük rendszeresen a beteget. A szaruhártya centrális besüppedése kitelődött, az epithelium nem lökődött le többé. A visszamaradt mély helyzetű cornea homály miatt a visus 0,5 lett. Később a beteg kontrollvizsgálaton nem jelent meg.

A tárgyalt elváltozás számos elnevezése közül a recidiváló erózió és a disjunctio epithelialis a legismertebb. A primer disjunctio epithelialist legtöbbször organikus anyag okozta felszínes szaruhártya sérülés váltja ki (Pau 1982), de feltételeznek herpeses eredetet is (Kaufman 1964). Mindkét elméletre szolgáltatnak példát eseteink. A szekunder forma, amellyel jelen közleményünkben nem foglalkozunk, herediter cornea dystrophiához társul.

A disjunctio epithelialis csaknem mindig a cornea centrumában vagy paracentrálisan alakul ki. Szövettani és elektronmikroszkópos vizsgálatokkal különféle elváltozásokat találtak: a festődési tualjdonságok megváltozása, a sejtek leválása a basalmembránról, basalmembrán repedések, oedema, a hemidesmosomák megnyúlása, ill. eltűnése, a sejtek mikrocisztás elfajulása, sejtmag deformitások (Francois és Neetens 1954, Tripathi és Bron 1972, Conrads és mtsai 1983).

A betegség kezelésére számos módszert ajánl az irodalom. Brown és Bron (1976) 0,5%-os NaCl kenőcsöt, Kenyon (1979) lokálisan adott corticosteroidot, Fleischhanderl (1954) 20%-os zinkszulfátot alkalmazott. Francois (1978) a terápiarezisztens esetekben lágy kontakt lencsét javasolt. Régen ismert gyógymód a Peters által ajánlott abrasio corneae, amit gyakran alkalmaznak ma is (Francois 1978, Kenyon 1979, Pau 1982). Az abrasiót különféle kémiai anyagokkal való érintéssel, ill. ecseteléssel egészítették ki: Franke (1906) friss klórvíz, Lowe (1964) jód, Brown és Bron (1976) 100%-os Phenol, Francois (1978) 1—2%-os ezüstnitrát vagy triklórecetsav, Pau (1982) 50%-os tejsav. Esetenként lamelláris keratoplasztikára is szükség volt (Francois és Neetens 1954). Iliig (1980) 50 esetben alkalmazott tripszin-kimotripszin kenőcsöt. A 10 000 E/ml koncentrációjú enzim keverékkel valamennyi betegét meggyógyította, míg az előző gyógymódok mindegyikénél írtak le recidivát, kivéve természetesen a keratoplasztikát.

Az általunk alkalmazott terápia Iliig (1952, 1980) javaslatán alapul. Mi is abból a feltételezésből indultunk ki, hogy az epithelium sejtjeinek elégtelen tapa dását az alaphoz egy olyan anyag okozza, amely a sejtek és a basalmembrán között helyezkedik el. Ezt az anyagot valószínűleg a kóros epithelium sejtek termelik, tehát feltehetően fehérje természetű. Ha fehérje természetű, akkor valamelyik proteolytikus enzimnek bontania kell, vagyis fermentativ úton lehet abrasiót végezni. Ezáltal elkerülhetők a más módszerekkel óhatatlanul együtt járó mecbanikus cornea sérülések. Biokémiai tulajdonságai — szelektív enzim — és a kedvező bőrgyógyászati tapasztalatok — sikerrel alkalmazzák ulcus cruris lepedékeinek eltávolítására — alapján a tripszint választottuk.

89