Szemészet, 1985 (122. évfolyam, 1-4. szám)
1985 / 1. szám
Szemészei Ш. 33—311. 1383. A Debreceni Orvostudományi Egyetem Szemklinika (igazgató : Alberth Béla egyetemi tanár), Gyermekklinika (igazgató: Karmazsin László egyetemi tanár) közleménye A könny immunglobulin tartalmának meghatározása kinetikus nephelometriás módszerrel TÖKÖK MAGDOLNA és BALLA GYÖRGY A könny immunglobulin tartalmának meghatározása nem könnyű feladat. Az első nehézséget a megfelelő mennyiségű könny nyerése jelenti. A rutinszerűen alkalmazott Schirmer-próba során papírral gyűjtött ismeretlen menynyiségű könnyből végezzük a meghatározásokat, míg a capillaris módszer ismert mennyiségű könnyet biztosít a vizsgálatokhoz. Mindkét eljárás több hibalehetőséget rejt magában. Különböző szerzők munkáiban a meghatározás technikája sem azonos, így nagy eltérést mutat az immunglobulinok mennyisége is. A Schirmer-teszttel nyert könny mennyiségét és fehérje tartalmát több tényező befolyásolhatja. így például a könnyfolyadék egyenlőtlen abszorpciója, a benedvesedett papírhossz pontatlan mérése [24]. A mérés ideje alatt [22], illetve a mintavétel és a fehérje meghatározás kezdete közötti időszakban folyadék párolog a papírból [11]. A papírcsík érintkezik a kötőhártya és a bőr felületével, ezért intracellularis proteinek szabadulhatnak fel. Megoszlanak a vélemények a normális mennyiségű könny alsó határértékéről is [24, 21, 19]. Ugyanazon személy könnyprodukciója is eltérő lehet különböző időpontokban Feldman [5] mérései szerint. Ezért az ismételt mérések átlagát tanácsos figyelembe venni [5]. Kérdés, hogy nyitott [19], vagy zárt szemrésnél [6, 10, 23], érzéstelenítve [5, 4] vagy anélkül [23] végezzük a méréseket. Az alsó áthajlásba behelyezett papírcsík, vagy capillaris minimális irriratiót jelent reflexes könynyezést indukálva, mely a fehérjetartalom csökkenését eredményezheti [19, 4. 18]. A könnygyűjtésre használt papír minősége, abszorbeáló készsége sem elhanyagolható szempont [10]. Összegezve, a papír pórusnagysága, lipid és víztartalma, a felszívandó folyadék felületi feszültsége, viszkozitása, a levegő nedvességtartalma, hőfoka befolyásolja a papírcsík benedvesedésének mértékét [13, 28]. Nehézséget jelent továbbá a fehérjék kioldása is, mert fehérjeveszteséghez vezet [22]. Hy-pher [11] a benedvesített papír hossza és az abszorbeált folyadék súly között nem talált korrelációt, ezért a mintavétel és a fehérjemeghatározás között zárt borítékba helyezte a papírcsíkot a párolgás csökkentése céljából. Prause [23] normális könnytermelés esetén nem észlelt jelentős eltéréseket a súly/hossz viszonyban. Holly [13] szerint, ha a secretiós rata a papír abszorpciós rátája alatt van, az alkalmazott papír tulajdonságai és a folyadék karaktere nem befolyásolja a nedvesítési rátát, azaz a felszívott folyadék mennyiségét. Dohlman [4] tapasztalatai szerint a papírteszt nem ad ugyan abszolút értékeket, de a beteg és az egészséges egyénből származó adatok összehasonlítására alkalmas, ha azonos körülmények között történt a mintavétel és a fehérje meghatározása. Másrészt a capillaris módszernél is létrejön fehérje koncentrációcsökkenés a reflexes könnyezés miatt. Holly [12] is felveti az álpozitív .és álnegatív értékek lehetőségét, de az ismételten reprodukálható, azonos adatok feltételével a Schirmer-teszt klinikai alkalmazhatóságát elismeri. 53
