Szemészet, 1985 (122. évfolyam, 1-4. szám)

1985 / 4. szám

Szemészet 133. 315—331. 1Я85. Az Orvostovábbképző Intézet (igazgató: Brooser Gábor egyetemi tanár) közleménye A látótér javulása a glaucoma ellenes műtétek után* Á HI OLGA Jaeger 1869-ben az általa szerkesztett atlaszban egy 39 éves nőbeteg esetét közölte, aki­nek papilla excavaciója a szemnyomás kompenzálása után csökkent [15]. Ezzel Jaeger elsőként demonstrálta a papillaszint változásának lehetőségét, vagyis a károsodás rever­­zibilitását. Elliot [2] a látóidegfő kivájulásának csökkenését írta le kompenzációt ered­ményező glaucoma ellenes műtét után. Chandler és Grant [1] ezt a jelenséget olyan fiatal glaucomás egyéneken észlelték, akiknek a szemnyomását műtét útján egyensúlyban tudták tartani. Hetherington, Shaffer és Hoskins [6] 3 gyermek és egy 17 éves leány ese­tét ismertették, akiknek javult a látóidegfő kivájulása a glaucoma ellenes műtét után. Neuman és Hyams [10] a látóidegfő reverzibilis kivájulását regisztrálták egy 37 éves nőbetegen. Shiose [14] hasonló esetet írt le. Jelen dolgozat néhány esetet mutat be, amelyekben a műtét előtt és után rögzített látótér értékelésével rá szeretnénk mutatni az idegrostkárosodás reverzibilitására. Kétségtelen, hogy a probléma tökéletesebb megértéséhez, a látóideg kivájulásának pa­­tofiziológiai magyarázatához, a látóidegfőről készült sztereó felvételek valamint fluo­­reszcein angiográfia lenne szükséges; ezek az esetek többségében — glaucomás betege­ken — technikailag keresztülvihetetlenek. Ezért a változás dokumentálására a látótér vizsgálatot választottuk, annál is inkább, mert a különböző kezelési módszerek haté­konyságát a legmegbízhatóbban a látótér alakulása jellemzi. E vizsgálati módszer mu­tatja a legjobban és leggyorsabban a látóidegfő keringése és az intraoculáris nyomás kö­zötti kóros viszonyt. Anyag és módszer A betegek, akiknek sorsát figyelemmel kísértük több éve állanak Klinikánk Glau­coma Szakambulanciája gondozásában. Látóteret minden esetben Goldmann perime­­terrel végeztük. Az ellenőrző látótér vizsgálatot a postoperativ szakban, 3 hónap után, majd évente végeztük. Az intraoculáris nyomást Schwartzer típusú elektrotonometerrel mértük. Az értékelésben részt vett esetekben a glaucoma ellenes műtétek közül a gonio­­trepanatio s. Fronimopoulos-t végeztük. Esetismertetés 1. eset: li. Z. 58 éves ffi beteg 1963-ban került klinikánkra glaucoma simplex о. u. diagnózissal. A betegség felfedezésekor а V:5/12 ü.n.j 1 Т:зв Hgmm; C4=q’J|; P0/C |qq. Helyi és általános kezeléssel a szemnyomás nem állítható be megfelelően. A több íz­ben felajánlott műtétbe nem egyezik bele. 15 év folyamán a látótérben progresszió, a ví­­zusban rosszabbodás áll be. Az ismételten megajánlott műtétbe beleegyezik. Műtét előtti status: V: 5/12 flin!]'!; T; 30 Hgmm; C4=q’q®; P„/C j?”®. Műtét után átmeneti de­­kompenzáltság után teljes kompenzáció (T: Hgmm), a látás 5/g-re javult, a látótér­ben regresszió mutatkozik (1., 2. ábra). Látótérhatárok műtét előtt és 1,5 évvel műtét után 2. eset: P. J.-né 78 éves 1962-ben szemüvegrendelés kapcsán excavatio papillae miatt szemnyomás mérés; mindkét szem nyomása 35 Hgmm. Helyi kezeléssel a jobb szem nyomása nem kompenzálható, műtétbe nem egyezik bele. Évek után szűkült látótér és csökkent látás miatt került gondozásba. Műtét előtti status: V: - n j*• le Hgmm; C4 = q’j® ; P0/C |qq. A megajánlott műtétbe beleegyezik. Műtét utáni status: V: ; T: íg 5°H°gmm’ a j°t>b, mfitött szem látásjavulásának hátterében a pupilla tágassága ját­szik szerepet (3. ábra). Látótér műtét előtt és után 5 évvel * Takáts István egyetemi tanár 60. születésnapjára 215

Next

/
Thumbnails
Contents