Szemészet, 1985 (122. évfolyam, 1-4. szám)
1985 / 3. szám
J. D. Kiviin: Developmental abnormalities of the eye. Little, Brown and Comp. 1984. 199 oldal. A kötet 11 tanulmányát 18 szerző írta. Az elsőben a szerkesztő a születéstől az egy éves korig terjedő korszak látásával, a csökkent látás okaival és a vizsgálatok kivitelének nehézségeivel foglalkozik. A második fejezetben Weleber és Magenis „A chromosoma vizsgálatok jelentőségével a szemészetben” foglalkozik. Crawford és Pashby a harmadik fejezetben a könnyszervek zavarairól ír, a negyedik fejezet a cornea congenitalis problémáiról szól Hirst feldolgozásában. Crandall A fejlődési zavarok és a glaucoma fejezetét írta, Bronwyn Bateman pedig a ,,Microphthalmus”-t. Apple tárgyalja „Az új szempontok a colobómák és a látóideg anomáliáiban”. Ebből a fejezetből, amely klinikumról szól ugyan, kiderül, hogy a szerző kitűnő szemész pathológus. Swartz és négy munkatársa a retina congenitális fejlődési zavarait tárgyalja, O’Donell Jr. pedig a „Congenitális hypopigmentátióit”. Miller ír „A szemészeti fejlődési zavarokról craniofacialis fejlődési zavarokban”, Creel pedig az albinismussal, a Duane syndromával és a Marcus Gunn fenoménnal foglalkozik. Az utolsó fejezet a Flynn által írt „Dyslexia”. Ez egy fontos és érdekes írás. Először definiálja a fogalmat, azután leírja, hogy milyen szakemberekkel kell együttműködnie és mit tehet és mikor a szemész a beteg érdekében. Badnót Magda B. Lutcher: Szemhéji angioma esetén való magatartás. Tudományos szerkesztő G. Bonamour. Faure Laboratórium kiadása. Annonay Franciaország. 1984. 36 oldal. Ez a füzet a Faure által kiadott lyoni konferenciák 159. száma, amelyek általában nagyon hasznosak, de ez a füzet a fenti szerző díjat nyert munkáját tartalmazza és azért különösen figyelemre méltó, mert a téma szemészeti folyóiratokban ritkán szerepel, inkább plastikai folyóiratok közlik és a szemész számára jelentős adatokat tartalmaz. A szemhéji angiomákat 4 csoportra osztja: 1. éretlen angiomák, 2. lapos angiomák, 3. capilláris vénás és 4. arteriovenosus angiomák. Figyelmen kívül hagyja a syndromákat (Sturge—Woher stb.). Hangsúlyozza, hogy teendők meghatározásához a szemészen kívül maxillo-facialis sebész szakemberek közreműködésére van szükség és nem nélkülözhető az orbitopalpebrális echographia, tomodensitometria, arteriographia, ennek különleges katéterrel végzett formája és Doppler-vizsgálat. 55 eset és különböző életkorok alapján tárgyalja a kórképeket, amelyek részleteit a cikkből megismerhetjük. Ha csak annyit emelünk ki, hogy vannak esetek, amelyek minden beavatkozás nélkül ötéves korig visszafejlődnek és mások látászavart okozhatnak láthatjuk, hogy ez a munka szinte nélkülözhetetlen tudnivalókat tartalmaz a gyakorló szemész száméra. Badnót Magda 205
