Szemészet, 1985 (122. évfolyam, 1-4. szám)
1985 / 3. szám
Szemészet 122. 16(»—111. 1983. A Debreceni Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának' (igazgató : A fberth Béla egyetemi tancir) és a Szolnok Megyei Tanács Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet Kórbonctani és Kórszövettani Osztályának (főorvos: Krasznai Géza) közleménye A könny lysozym-tartalma és a járulékos nyálmirigyek károsodása közötti kapcsolat Sjögren-syndromában* TÖRÖK MAGDOLNA, BERTA ANDRÁS és KRASZNAI GÉZA Fleming [10] 1922-ben a londoni Royal Society of Ophthalmology előtt tartott előadásában számolt be egy általa felfedezett bakteriolitikus hatású anyagról, melyet lízist okozó enzimnek, lysozymnek nevezett el. Biokémikusok százai vizsgálták a lysozym szerkezetét, hatásmechanizmusát, meghatározták aminósav összetételét, térbeli szerkezetét, katalitikus aktivitását. A lysozym számos testnedv, könny, nyál, verejték, vizelet stb. fontos alkotórésze. Antibakteriális hatása révén a szervezet kórokozókkal szembeni, úgynevezett aspecifikus védekező rendszerének része. A könnyben nagy mennyiségben fordul elő, normálisan a könny összfehérje-tartalmának 20—40%-át teszi ki [8]. A normál könny lysozym-tartalmát különböző módszerekkel 1—2 g/1 közötti értéknek találták. A normál érték határait az alkalmazott módszer és a standardként használt lysozym jelentős mértékben befolyásolja. Csökkenhet mennyisége idősebb korban, és ez a folyamat már 30—40 életév után elkezdődhet Г251. Ismert, hogy a könny lysozym-tartalma csökken Sjögren-syndromában és a könnymirigy más, nem immunológiai eredetű károsodása esetén is. Munkánkban „sicca" syndrómás és Sjögrren-syndrómás betegeink könnylysozym-tartalma és a járulékos nyálmirigyek szövettani károsodása közötti kapcsolatot vizsgáltuk. Célunk: 1. a könnyfehérjék elektroforézisen alapuló denzitometriás lysozvm-meghatározás klinikai alkalmazhatóságának bizonyítása. 2. a járulékos nyálmirigyek károsodása és a könnymirigy funkciócsökkenését jelző lysozymszint-változás közötti párhuzam igazolása, 3. a fenti módszerek diagnosztikus értékének megállapítása a „száraz szem” syndroma korai felismerésében, a betegség különböző stádiumainak meghatározásában. Beteqanyag és módszer Vizsgálatainkat 15 Sjögren és 5 „sicca” syndrómás nőbetegen végeztük. A legfiatalabb 34, a legidősebb 65 éves volt. Átlagéletkoruk 45 év. A lysozym-meghatározás a könnyfehérjék poliakrilamid-gél elektroforézisen alapuló denzitometriás módszerrel történt, melynek részleteiről külön közleményben számolunk be [4]. A bázikus könnyfehérjék disc-elektroforézisét a Reisfeld-féle rendszerben /S-alanin-ecetsav pufferben (pH: 4,5) végeztük. A géleket 7%-os ecetsavban oldott 1%-os Fast Greennel festettük 2 órán keresztül. A fölösleges festéket a gélekből 7%-os ecetsavban történő áztatással távolítottuk el [2]. A géleket Zeiss MD-100 denzitométeren értékeltük. A görbe alatti terület értékét a készülékhez csatlakoztatott Zeiss К 201 kiíró berendezés integrátora szolgáltatta. Ismert koncentrációjú tojásfehérje lysozymoldatok futtatása és denzitometriás értékelése után kalibrációs görbét készítettünk. A minták lysozym-tartalmát a görbe alatti területekből a kalibrációs görbe segítségével határoztuk meg. A könnymintavétel alkoholos orrcseppel való ingerlés után történt [3]. Az ingerlés hatására termelődő könnyet kapilláris csövekkel szívtuk le az alsó szemhéjszél melletti könnymeniscusból. A fokozott könnysecretió idejét és a termelődött könny mennyiségét feljegyeztük. E két értékből az ingerlési periódus idejére könnyszekréció sebességet számoltunk. * Alberth Béla egyetemi tanár 60. születésnapjára 166
