Szemészet, 1985 (122. évfolyam, 1-4. szám)
1985 / 3. szám
elvégezhető a műtét. Az a véleménye, hogy esetleges előző sérülés, bulbusmegnyitó műtét után gondolni kell a hypotoniát fokozó filtratióra és szükség esetén meg kell szüntetni. Ez javítja az érhártya komplikáció gyógyulásának, majd a retina leválás elleni beavatkozásnak az esélyét. Az intraoperative keletkezett érhártyaleválások túlnyomó része vérzés talajén támad. Leggyakrabban a subretinális folyadék drenálása során keletkeznek, de scleralis varratok tűje vagy egy igen hegyes diathermiás elektróda is okozója lehet egy-egy nagyobb chorioideális ér vagy hosszú ciliáris artéria megsértése miatt. A komplikáció megelőzése a vérzés forrásul szolgáló erek kikerülése révén lehetséges. Ehhez a szaruhártya felőli sclera átvilágítás szükséges, mert ilyenkor a nagy erek árnyéka, különösen a lamelláit ínhártyán jól meglátszik. A műtét közbeni hypotonia kerülése is csökkenti a szövődmény keletkezésének lehetőségét. Ez állandó infúzióval a pars planán keresztül, levegő injekciókkal vagy a bulbus nyeles tamponnal való nyomásával érhető el [21]. Ha fellépett a baj, akkor igyekezni kell a bedomborító eszközt (plombát) felerősíteni, gyorsan meghúzandók a vérzés környékének megfelelően elhelyezett matracvarratok és a cerclage szalagja. Ha ez eredménytelen, úgy a subchorioideális tér kiürítése ajánlatos. Ez a vér lebocsátását jelenti egy sclera metszésen át, melyet az érhártya legnagyobb elemelkedésének megfelelően ejtünk. Intravitreális levegő injekció segíti a vér kiürülését. A varratok meghúzhatósága, a megfelelő mértékű sclera bedomborítás elérése jelzi a komplikáció sikeres kivédését. Freyler [7] hangsúlyozza, hogy szerencsére igen ritka eseményről van szó. Schepens [21] 1500 retinaleválásos esetéből 1%-nak volt chorioidea vérzése. Ha a vérzést postoperative fedezzük fel, felmerülhet, hogy nincs-e tumor a visszafeküdt retina alatt. Schepens [21] anyagában egy ilyen melanomás beteg szerepel. Ilyenkor a differencióldiagnózis echographia, izotópvizsgálat, fluorescein angiographia alkalmazása révén lehetséges. A műtét után jelentkező chorioidea vérzések egy részénél szükség lehet operatív megoldásra is. A serosus chorioidea leválások (transudatio, effúzio) többnyire postoperative jelentkeznek. Schepens [21] betegeinek 23%-ában keletkezett ez a szövődmény. Kialakulásuk lassúbb. Létrejöttükhöz kedvező feltételt jelent a hypotonia, ill. a chorioidea ereinek sérülése. Az érhártyaleválás ott jelentkezik, ahol a sclera felől bedomborítás nincs, vagy ha körben történt (cerclage), a legalacsonyabb. A chorioidealeválás elkülönítése a műtét utáni maradék retinaleválástól szemtükörrel annak alapján lehetséges, hogy az előbbi simafelszínű, rózsaszínes (lazacszínű), látszik a chorioidea rajzolata, vortex vénák felett nem jelentkezik, jellegzetes barnás visszfény látszik, és a szem mozgatáséval a levált felszín nem libeg. A chorioidealeválás súlyos komplikáció, ha a maculát eléri. Gyakoribb lehet, hogy a csarnok sekéllyé válik az ablatio kiterjedésével és másodlagos zöldhályog lép fel. Mindkét esetben a leválást okozó folyadékgyülem transscleralis leeresztése szükséges. A serosus chorioidealeválások esetében azonban van lehetőség konzervatív terápiára is. Schepens [21] 60—100 mg Prednisolon napi adásával Phenylephrinnel történő pupillatágítást javasol. Freyler [7] Indometacin napi 60 mg adagja mellett 2—3-szori Atropin cseppentést alkalmaz. Topilow és Ackerman [24] 3 esetet írt le, amikor 4—10 nappal a sikeres műtét után, erős fájdalommal járó, gyulladásos jelekkel kísért, nagy kiterjedésű, serosus chorioidealeválást figyeltek meg. Nagy dózisú Prednisolon adásával a bajt meg tudták szüntetni, nem volt szükség újabb műtétre. Vitrectomia előtt azért is fontos az ultrahangdiagnosztikai vizsgálat, mert a chorioidea ablatiójának felismerésével elkerülhető: — a leválás kiterjesztése az infúzió, illetve a műszerek transsclerális bevezetésekor, — a vérzéses eredetű ablatio chorioideae újabb bevérzése a sclerotomia során, amikor is a növekvő hólyag megnehezítené vagy lehetetlenné tenné a vitrectomia elvégzését és — kizárható intraoculáris tumor jelenléte [3]. Freyler [7] azért hangsúlyozza az echographia jelentőségét ablatio retinae miatt végzett műtét előtt, mert az érhártyaleválás miatt: — a crycoagulatió nem éri el a retinát, — a subretinális folyadék levezetése nem sikerül, mert az ínhártya punkciója után nehéz a chorioidea fölé kerülni és 149
