Szemészet, 1985 (122. évfolyam, 1-4. szám)
1985 / 3. szám
A Debreceni Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának (igazgató: Albertit Béla egyetemi tanár) közleménye f Az érhártyaleválások echographiájának jelentősége vitreo-retinális beavatkozások kapcsán* KOLOZSVÁRI LAJOS A chorioidealeválások spontán, műtétek, illetve trauma kapcsán keletkezhetnek. A spontán ablatiók általában a vér elváltozásai, különösen érbetegségek, kötőszöveti gyengeséggel járó betegségek, a szem különböző betegségei (gyulladások, nagyfokú myopia stb.), az uveális vénás elfolyás bármely akadályoztatottsága miatt lépnek fel. Ezek az adottságok, feltételek járulnak hozzá a műtétek és traumák kapcsán jelentkező chorioidea ablatiók keletkezéséhez is [6, 7. 25]. Az operációk nagyobb részében a klasszikus bulbusmegnyitó műtétekről, elsősorban a cataracta extractióról van szó [26]. A beavatkozások másik része retinaleválás ellenes műtétek esetén okoz chorioidea leválást. A transscleralisan végzett cryocoagulatiók, is kiválthatják a bajt. Létrejöhet azonban fotocoagulatiók, tehát a retina felőli beavatkozások kapcsán is az elváltozás [7]. A chorioidea ablatió egy vagy több hólyagú lehet. Előfordul totális, csak a perifériát érintő gyűrűs vagy lapos leválás is [6, 12]. Van, amikor a leválás a corpus ciliáréra is kiterjed [8]. A chorioideát felemelő gyülem lehet serosus folyadék vagy vér. A serosus chorioidealeválás (transudatio [20]), vagy másnéven effúzió ciliochorioidealis általában gyorsabban megoldódik [7]. Külön említést érdemel azonban az uveális effúziós syndroma, vagy ablatio idiopathica chorioideae, corporis ciliaris et retinae serosa [8, 20]. A ritka kórképet Hudomel és Dekov [9] ismertette a magyar irodalomban. A vérzések nemcsak azért érdemelnek több figyelmet, mert felszívódásuk lassúbb, hanem mert olyan mértékűek lehetnek, hogy a szem sorsát megpecsételik [11, 12, 13]. Az uveális vérzéseket az alábbiak szerint osztályozhatjuk: I. táblázat. Chorioidea vérzések I. táblázat I. II. Szemészet 122. 14ft—152. 1985. I. Körülírt (egy vagy több hólyag) II. Tömeges (masszív) 1. expulzív vérzés a) bulbusmegnyitó műtét kapcsán b) spontán bulbus ruptura kapcsán 2. apoplexia chorioideae (zárt bulbusban; extrem ritkán sérült falú szemgolyó spontán rupturáját okozhatja) Az uveális (chorioidea) vérzések körülírt formái, akárcsak a hasonló serosus leválások részben a kórelőzmény, a klasszikus klinikai kép és az echographiai adatok alapján is könnyen diagnosztizálhatók. A többek által hangsúlyozott nehézség, a tumoroktól való elkülönítés egyre ritkábban okoz gondot. A műtétek kapcsán jelentkező expulzív vérzés diagnosztizálása nem nehéz a drámaian jelentkező, jellegzetes tünetek alapján [13]. Mégis adódhat, hogy a műtét közben támadt komplikáció biztos diagnózisa cs&k a postoperatív echographiával sikerül [1]. A masszív uveális vérzések jó része postoperative következik be [17]. Ezeknek a haemorrhagiáknak csak a mértéke tér el az expulzív vérzésektől. Az utóbbiakról ugyanis újabb irodalmi adatok tükrében csak akkor beszélünk, ha a tömeges vérzés a Bruch-membránt is átszakítva kiömlik a szemből [25]. * Alberth Béla egyetemi tanár 60. születésnapjára. 146
