Szemészet, 1985 (122. évfolyam, 1-4. szám)
1985 / 2. szám
Szemészei 122. 121 —123. 1985. 77 évvel ezelőtt létesült a Mária utcai szemklinika* Dr. BIÍÓ IMRE A szemészet helyzete hazánkban a XVIII. század végén és a XIX. század elején igen sajátságosán, kezdetben nagyon előnyösen alakult. 1801-ben, amikor az egész világon csak Bécs dicsekedhetett szemklinikával, Pesten megnyílik két szobában 6 ággyal az egyetem „szemkórodája”. Tagadhatatlan, hogy ez a nagyjelentőségű esemény bécsi kormányintézkedések hatására jött létre. A bécsi és a magyar orvosképzés nagy szerencséjére a kiváló holland orvos Van Swieten — katolikus volta miatt — a németalföldi egyetemeken nem jutott katedrához s emiatt elfogadta Mári Terézia meghívását Bécsbe, ahol képességei révén fokról fokra emelkedve végül is az egész egyetemi és orvosi oktatás a kezében összpontosult. Van Swieten lett a bécsi orvosi iskola nagy alapvetője. A humanista és felvilágosult Van Swieten figyelme azonban nemcsak az osztrák, hanem szerencsénkre a magyar orvosképzésre is kiterjedt. Neki köszönhető az első magyar orvosi fakultás felállítása a nagyszombati egyetemen 1770-ben és ő tette kötelezővé a szemészet oktatását is. A szemészet tanszékét ugyancsak 1806-ban létesítik s az első professzorok (Josef Plenok, 1770—1783; Stáhly György, 1783—1802; Ágoston Elek, 1804—1809; Stáhly Ignác, 1809—1814) a szemészetet még az anatómia, a sebészet és a szülészet mellett prelegálják, de a jég megtört s a szemészet Bécs után, de a világ többi nagy orvosi centruma előtt bevonult a Pestre költözött egyetem tanrendjébe. A szemészet s annak egyetemi jellegű művelése azonban hazánkban lényegileg 1817- ben kezdődött, amikor az illetékes hatóságok Fodor András és Fabini Theojil János pályázók közül 1817-ben Fabinit nevezték ki a magyar szemészet első nyilvános rendes tanárává. Ennek a dátumnak az kölcsönöz kultúrtörténeti érdekességet, hogy hazánk az első ország, amelyben a szemészetet, a többi szakma képviselőjével egyenrangúan, csak a szemészettel foglalkozó professzor képviselte. Ennek a ténynek — már ti. az 1817-es keltezésű kinevezésnek — még az ad külön érdekességet, hogy Fabini mestere, a hírneves bécsi Beer tanár, csak egy évvel később, 1818-ban nyerte el a rendes professzori rangot, addig rendkívüli tanárként működött. Fabinivel tehát — aki a bécsi iskola minden értékét és vívmányát magával hozta, s aki harminc éven át mind gyakorlati, mind tudományos szempontból áldásos működést fejtett ki —, hazánk úttörőként belépett azon országok sorába, amelyeknek egyetemén idővel szemklinika és szemésztanár szolgálta az orvostudományt. Fabini kinevezésekor, tehát a szakma hivatalos inauguratiója idején, a szemészet hazánkban még nagyon mostoha sorsra volt kárhoztatva.. A szemklinika a harmincas években a mai Kossuth Lajos és Semmelweis, az akkori Újvilág és Hatvani utcák sarkán álló jezsuita kolostorban talált otthont, ahol öt klinikának 54 ágya volt, s ezek közül 9 szolgálta a szemészet céljait. Fabini halála után, 1848-ban, Lippay Gáspár lett a szemészet professzora, s mivel a többi klinika másutt nyert elhelyezést, az ágyak száma 24-re emelkedett. Lippay professzorságának vége felé 40-re szaporodott az ágyak száma. Ilyen „tekintélyes” ágyszámú klinikának lett vezetője Lippay Gáspár nyugdíjazása után, 1874-ben a magyar szemészet egyik legnagyobb mestere, Schulek Vilmos, aki a következőképpen jellemezte kinevezése után a gondjaira bízott klinikát: „A betegágyak oly szorosan vannak, hogyha egyik beteg álmában nyújtózik, szomszédja szemét megdöfheti. Arnyékszékül 40 embernek az ajtóköz szolgál, összesen 4 mosdótál van; vizsgáló-kezelő és váróhelyiségül egyetlen szoba, operáló terem nincs, s a tanterem rekkenő, fullasztó levegőjében a hallgatók harmadrészének nincs ülőhelye.” S ilyen sanyarú viszonyok között Schulek és segédei nemzetközileg is értékelt gyakorlati és tudományos munkát folytattak. Schulek fenti közlései — 1881-ben az Ellenőr és a Pester Lloyd című lapokban — a közönségben nagy felháborodást keltettek, de jelentései a minisztériumban is korrekciós mozgalmat indítottak. Az akkori kultuszminiszter, Trefort Ágoston, több ízben személyesen is meggyőződést szerzett a klinikai tarthatatlan állapotáról, s 1881-ben törvényjavaslatot nyújtott be új klinikák építése érdekében. A törvényjavaslatot az illetékes fórumok elfogadták, s ennek eredményeképpen 1884-ben felépült a belső klinikai telep ma is impozáns tömbje, ebben helyezték el a dékáni hivatalt, a kórtani, a gyógyszertani intézetet, a kari könyvtárt, a Pasteur Intézetet, a bőr- és nemi betegek, s az elmebetegek rendelőjét. A szemklinika az épület kertre tekintő földszintjét és első emeletét foglalta * ifj. Imre József születésének 100. és a Mária utcai szemklinika fennállásának 75. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi tudományos ülésen elhangzott előadás alapján. 121
