Szemészet, 1984 (121. évfolyam, 1-4. szám)
1984-02-01 / 1. szám
szenilis maculopathia (Bölcs [3]; Sacks [13]: Bird és Grey [1]) esetén, chorioiditis után (Klein és mtsai [11]) vagy jóindulatú naevus szövődményeként (Slusher és Weaver [14]). Az 7—4. ábrán négy különböző kóreredetű szemfenéki elváltozásban észlelt subretinalis érújdonképződés szemfenéki tünetei láthatók. A subretinalis érújdonképződés kezdetben tünetet nem okoz, későbbiekben az erek sérülése miatt a pigmenthám alatt vérzés keletkezik. Az újdonképzett erek folyamatos növekedése és elzáródása, valamint a vérzések ismétlődése miatt egy fibrovascularis lemez alakul ki a pigmenthám alatt. Később az újdonképzett erekből származó serosus folyadék és vérzés a neuroretina alá is bejut. Az esetek többségében a vérzés okozta klinikai tünetek vezetnek a subretinalis érújdonképződés kórismézéséhez. A subretinalis érújdonképződéses lemez jellemzően szürkés-zöldes színű, és általában enyhe előemelkedést okoz. Korai és pontos kórismézését az teszi szükségessé, hogy az esetek többségében a hátsó póluson helyezkedik el, így a látást súlyosan veszélyezteti, illetve megjelenési formája és növekedési képessége miatt pigmentált daganattal téveszthető össze. A kórisme felállításának alapja a kontaktlencsés réslámpás vizsgálat és a fluorescein angiographia. Gondos sztereoszkópikus szemfenéki vizsgálattal a folyamat mélységi elhelyezkedése meghatározható. Pontos kórismézés azonban csak fluorescein angiographiával lehetséges. Ha az érbenövés csak serosus pigmenthám leválást okoz, az erek fluorescein angiographiával jól kimutathatók (5a—c ábra). A további fejlődési fokozatokban az erek önmagukban már nem mutathatóak ki. A fibrovascularis lemez meglétét éles határú, korán megjelenő, fokozatosan és erősen festődő terület jelzi. Tapasztalataink szerint kórjelző tulajdonság, hogy részleges vagy teljes hypofluorescens udvar övezi. A subretinalis érújdonképződés elhelyezkedése, szövődményei és progresszív hajlama miatt súlyos látásromlástNokozhat. A jelenleg alkalmazott kezelési mód az érújdonképződések photocoagulatiós roncsolása. Ritkán spontán visszafejlődés lehetséges. 3. ábra. 18 é. ffi bal szemfenéki képe fél évvel tompa sérülés után. A papilla alatt chorioidea ruptura fehér hegvonala, a hátsó póluson előemelkedő vérzéses terület. A nyilak a serosus neuroretina-leválás határát jelzik 4. ábra. 36 é. nő bal szemfenéki képe. A macula felett nagy, ovoid pigmenthám leválás, körülötte mély vérzések. A nyilak a serosus neuroretina-leválás határát jelzik 41
