Szemészet, 1984 (121. évfolyam, 1-4. szám)
1984-02-01 / 1. szám
Szemészet 121. II —14. I9SI. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. Szemklinikájának (igazgató: Németh Béla egyetemi tanár) közleménye Az üvegtesti vérzés okairól NÉMETH BÉLA, FODOB MÁRIA és BENCSIK RÓZSA Az üvegtesti vérzés okaira vonatkozó adatok a vérzést leggyakrabban egy adott megbetegedés szövődményeként tárgyalják. Lewellen thrombocytopeniás purpura, Tani disciformis maculadegeneratio, Wiznia és Price disseminált intravascularis coagulatio, Zepjpa haemophilia, Khan és Frenkel agynyomásfokozódás, Zajácz, Shaw és Landers intracranialis vérzés, Brücker és munkatársai az arteria centralis retinae veleszületett rendellenessége kapcsán írtak le üvegtesti vérzést. Ziemianski és munkatársai a vérzés lefolyását csak diabetes mellitus esetén kísérték figyelemmel. Anderson a fizikai igénybevétel provokáló szerepét is csak ebben a csoportban elemezte. Lényegesen kevesebb az olyan közlemény, amely az üvegtesti vérzést közvetlenül vagy közvetve előidéző betegségeket összefoglalóan elemzi. Ezt elsősorban az magyarázhatja, hogy az esetek egy részében nem sikerül kiderítenünk a vérzést előidéző körfolyamatot, másodsorban az ok sokszor csak feltételezhető, de nem bizonyítható. A terápiában azonban az utóbbi évtizedben egyre eredményesebben alkalmazott vitrectomia indikációját és prognózisát, mint ahogy arra Alberth is utal, az etiológiai tényezők nagymértékben befolyásolják, Klinikánkon 1977 és 1978-ban 111 beteget kezeltünk üvegtesti vérzés miatt. Az alábbiakban beszámolunk arról, hogy melyek voltak azok a körfolyamatok, amelyek a vérzés kialakulását elősegítették, vagy kiváltották. Beteganyag és módszer Alii beteg közül 46 férfi, 65 nő, a legfiatalabb 2,5 éves, a legidősebb 82 éves. Átlagos életkoruk 56,5 év. Látásromlásra vonatkozó aeut panaszaikat elsősorban az üvegtest állapota magyarázta. A vérzés kialakulását megelőző fizikai megterhelésről vagy sérülésről 22 beteg számolt be (diabetes 3, retina szakadás 3, hypertonia 5, vasculitis 2, melanoma 1, ismeretlen 2, egészséges 6). A 111 beteg felvételkor észlelt látásélessége 5/5 és bizonytalan fényérzés között ingadozott. Figyelembe véve a szemtükörrel és a Goldmann-féle hármastükörrel tágított pupilla mellett végzett vizsgálatok eredményeit, a vérzéseket súlyosságuk alapján négy csoportba osztottuk: I. Az üvegtesti homályok mellett a fundus jól tükrözhető, II. Részletek kivehetők, de a szemfenék nem ítélhető meg mindenütt, III. Gyengült vörös visszfény nyerhető, a szemfenék nem ítélhető meg, IV. Vörös visszfény nincs. Ultrahangvizsgálatot a II—IV. súlyossági fokozatú csoportban végeztünk. Diffúz, friss vérzés esetén nem mindig kaptunk kóros visszhangot. Az echogramokból következtetni tudtunk a vér elhelyezkedésére, tömegére és esetleges szervülésére. Nagy valószínűséggel meg tudtuk állapítani az ideghártya-leválását vagy tömött szövet jelenlétét. A rutinszerűen elvégzett laboratóriumi vizsgálatok: vérkép, vörösvértest süllyedés, vérzési és alvadási idő, thrombocytaszám, vércukor, májfunkció, szérum összlipoid, szérum cholesterin, vizeletvizsgálat voltak. Normál vércukorszint esetén terheléses vizsgálatot végeztünk. Betegeink belgyógyászati kivizsgálásának célja a vérzéshez vezető általános megbetegedés felderítése és kezelése volt. Immunológiai eredet gyanúja esetén a laboratóriumi vizsgálatokat a következőkkel egészítettük ki: antinuclearis antigen, rheuma faktor, immunkomplex, complement. Eredmények Ат. üvegtesti vérzés feltételezett okát és a vérzés súlyossági fokozat szerinti megoszlását I. és II. táblázatunk tartalmazza. Ezt eseteink 57,6%-ában az első 11
