Szemészet, 1983 (120. évfolyam, 1-3. szám)
1983 / 2. szám
Szemészet CÍO. T4—Í6. I»83. A Budapest Fővárosi Tanács Jahn Ferenc Kórház-Rendelőintézete, Organicus Idegosztály (főorvos: Prof. Szobor Albert) és Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. Szemészeti Klinika (igazgató : Varga Margit egyetemi tanár) közleménye A forró fürdő teszt szerepe a sclerosis multiplex korai diagnózisában* SZOBOR ALBERT és S É N Y I KATALIN Uhthoff, a neves breslaui szemészprofesszor 1911-ben közölte megfigyelését, mi szerint sclerosis multiplexben (SM) szenvedő betegeken fizikai fáradás vagy forró fürdő hatására az egyébként is károsodott látás további romlása figyelhető meg. Ez észlelést csak néhány évtized múltán fedezték fel ismét és igazolták többen is (Simons, Guthrie, Édmund és Fog, Nelson és McDowell, Nelson et al., Namerow, Hopper et al.), de egyszerű jellege ellenére tesztként alig terjedt el. Tekintettel az SM diagnózisában adódó ismert problémákra, különösen az izolált vagy iniciális opticus-gyulladás vonatkozásában, érdemesnek látszott ezen egyszerű módszer vizsgálata. Jelen beszámolónk olyan betegekről szól, akiken a követés ideje alatt az SM kórképe bizonyosan vagy nagy valószínűséggel kialakult. Módszer Provokációs teszttel 24 beteg (7 férfi, 17 nő, átlagos életkoruk 24,3 év, 6,6 standard deviációval) került vizsgálatra. Valamennyi beteg vagy izolált, vagy domináns opticuslaesióban szenvedett, aminek egyéb oka (tehát toxikus, vasculáris, metabolikus, infekciós, traumás, kompressziós, nutritionális kórszármazésa) kizárható volt. A n. opticus ártalma egyoldali volt 21 betegen, kétoldali 3 betegen, de az egyik oldal jelentős dominanciájával. Négy betegen reeidiv opticus-gyulladást észleltünk (ami önmagában is jelentős kockázat-fraktor), közülük 3 betegen azonos oldalon, egy betegen ellenoldalon, a második szemen. A szemészi szindróma 15 esetben neuritis retrobulbarisnak felelt meg, 3 esetben papillitisnek, 6 esetben parciális atrófiának (temporális dekolorációnak). Három beteg panaszkodott végtagzsibbadásról, egy vizelészavarról; két beteg hasreflexe egyoldalon renyhe volt. Egyéb neurológiai panasz vagy tünet nem volt. Kontrollként 8 egyéb szemészeti vagy neurológiai betegségben észlelt beteg szolgált (átlagos életkor 30,2 év, 8,4 standard deviációval). Közülük egy falx-meningeomában, egy ALS- szindrómában, két beteg vasculáris encephalopathiában szenvedett, négy pedig neurotikus anyagból került ki. További 12 beteg, akiken a teszt nem volt értékelhető, negatív volt, vagy a követés nem sikerült, nem szerepelnek anyagunkban. A 24 beteg követése 1—5 éven át (ж = 3,7 év) folyt, jelenleg is tart, 19 beteg SM-je bizonyosnak tekinthető (definite csoport). A n. opticus neuritis stádiumában négy betegen történt liquorvizsgálat, a későbbiek során 18 betegen. A provokációs vizsgálatot délelőtt végeztük. A betegek látásélesség, látótér és fúziós frekvencia vizsgálat után 10—15 percet tartózkodtak 40 °C fokos vízben, majd közvetlenül ezután újabb vizsgálat történt, az eredmény numerikusán regisztrálható. Egyéb (neurológiai) vizsgálatot nem végeztünk, de a betegek esetleges panaszát, észrevételét regisztráltuk. Eredmény Változást észleltünk a betegek egy részén a három vizsgálati módszerben (1. ábra). Hat betegen csökkent a vízus élessége, 20 betegen romlott a látótér és 17 betegen csökkent a fúziós frekvenciaértéke. Legkevésbé érzékeny a vízusélesség, a csökkenés általában csak egy fokozatú, csak egy betegen érte el a két fokozatú romlást. A FF érték csökkenése jelentősebb, 3—8 egység. Legkifeje* A Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társaságában 1982. október 28-án elhangzott előadás alapján. 74
