Szemészet, 1983 (120. évfolyam, 1-3. szám)
1983 / 1. szám
Szemészet 1‘ÍO. ‘íö—32. 1983. A Szegedi Orvostudományi Egyetem Szemészeti Klinikájának (igazgató: Kakán Ágost egyetemi tanár) és Bőr- és Nemikórtani Klinikájának (igazgató: Simon Miklós egyetemi tanár) közleménye Szérumfehérje vizsgálatok uveitisben H A M M 33 It HELSA és HÚSZ SÁNDOR A nem-infekciózus uveitisek patogenezisében gyakran játszanak szerepet az uvea- vagy az uveával keresztreakciót adó antigénekkel szembeni, illetve szisztémás autoimmun betegségek, immunkomplex folyamatok, valamint para- és dysproteinaemiák. Ezért uveitises betegeinknél rendszeresen vizsgáljuk a szérumfehérjék megoszlását. A jelen munkában sympathiás ophthalmiában (sy. o.), Vogt—Koyanagi—Harada-syndromában (VKH), phacogen uveitisben (ph. u.) és nem tisztázott kóreredetű uveitisben szenvedő betegeknél végzett agar gél elektroforézis, valamint immunglobulin és C3 (ßx\) meghatározás eredményét ismertetjük. Módszerek Vizsgálatainkat 5 sy. o.-ban, 1 VKH-ban, 10 ph. u.-ban és 10 nem tisztázott kóreredetű uveitisben szenvedő beteg esetében végeztük el. A sy. o.-t az anamnézisben szereplő áthatoló szemsérülés, a jellegzetes klinikai kép, az uvea pigmenttel szembeni túlérzékenység és 3 esetben az enucleált szem szövettani vizsgálata alapján kórisméztük. A VKH-ban szenvedő betegünk megfelelt az USA Uveitis Társasága által 1978-ban elfogadott kritériumoknak [8]. A ph. u. diagnózisát a kórelőzményban szereplő lencsesérülés, illetve 2 esetben túlérett hályog, a jellegzetes klinikai kép és a lencsefehérjével szembeni túlérzékenység alapján állítottuk fel. A szérumfehérje frakciókat agar gél elektroforézissel, az IgG, IgA és IgM koncentrációját HUMAN (Budapest), míg a C3 koncentrációját SEVAC (Prága) gyártmányú monospecifikus antiszérumok segítségével, fordított radiális immundiffúzióval határoztuk meg [2]. Eredményeinket 120 egészséges véradó megfelelő adataival hasonlítottuk össze. Eredmények Eredményeinket az I. táblázatban foglaltuk össze. Ph. u.-ben a szérum alfar és béta2-globulin koncentrációja csökkent, míg gamma-globulin és C3 koncentrációja szignifikánsan emelkedett. Jelentős hyper gamma-globulinaemiát, illetve emelkedettlgG-t (28,5 g/1, ill. 29,16 g/1) egy betegnél észleltünk. Sy. o.-ban a fehérje frakciók és az immunglobulinok átlaga — eltekintve a szignifikánsan emelkedett béta1-globulintól — nem különbözött a kontrollcsoportétól, csupán egyetlen betegnél találtunk csökkent IgA értéket. Ezzel szemben a szérum C3 koncentrációja szignifikánsan magasabb volt, minden betegnél meghaladta a normál tartomány felső határát. Ismeretlen eredetű uveitisben szenvedő betegeinknél a sy. o.-hoz hasonlóan ugyancsak a szérum béta,-globulin és C3 koncentrációját találtuk szignifikánsan magasabbnak. Egyetlen VKH-s betegünknél a vizsgált szérumfehérjék koncentrációja a normál tartományba esett. 20
