Szemészet, 1983 (120. évfolyam, 1-3. szám)
1983 / 1. szám
Szemészet 120. 10 —19. 1983. A Szegedi Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának (igazgató: Kahán Ágost egyetemi tanár) közleménye Pseudoexfoliatív szindrómás betegek lencséinek szövettani vizsgálata SZIKLAI PÁL A szenilis pseudoexfoliatio patológiájával foglalkozó szemészeti irodalomban a legtöbb közlést a szemlencse elváltozásairól találjuk [1, 2, 3, 4, 5, 6]. Ennek oka az, hogy a lencsefelszínen található a pseudoexfoliatív anyag (pse) legnagyobb tömegben és így szövettani festődési tulajdonságaira, szerkezetére vonatkozó megfigyelésekhez a szürkehályog műtétek alkalmával eltávolított lencséken áll rendelkezésre. Másik ok, hogy számos szerző úgy véli, hogy a lencse szerepet játszhat a pse termelésében. Ezen utóbbi véleményen van Bertelsen, Drablos és Flood [7] akik szövettani vizsgálataikban a lencsetok aequator közeli szakaszában egy kóros réteget találtak, melyet amorf rétegnek neveztek. Az amorf réteget, mely a lencsetok fibrilláris rétege és a lencse-epithel között látszik, csak pseudoexfoliatív szindrómás szemekből eltávolított lencséken észlelték. Arra a következtetésre jutottak, hogy a lencseepithel termel valamilyen anyagot a preaequatoriális szakaszon, ez az anyag szemcsés formában kijut a lencsefelszínre és itt nyer jellegzetes, összecsapzódott fibrillumokból álló szerkezetet. Vizsgálataik alapján javasolták, hogy a szenilis pseudoexfoliatio vagy pseudoexfoliatív szindróma név helyett a fibrillopathia epitheliocapsularis nevet célszerűbb volna használni. E terminológia elfogadása a pse lencseeredetének elfogadását is jelentené. Klinikai megfigyelések alapján úgy tűnik, hogy a lencse nem játszik szerepet és főként nem kizárólagos szerepet a pse termelésében [8, 9]. Pseudoexfoliatív tüneteket aphakiás szemeken is észlelhetünk. Saját szövettani vizsgálatainkban arra kerestünk választ, hogy valóban pathognomikusnak tekinthető-e szenilis pseudoexfoliatióban a lencsetok amorf rétege? Azonos vagy eltérő festődési tulajdonságot mutat-e a lencsefelszínen észlelhető pse és az amorf réteg ? Eldönthető-e a lencse szerepe a pse termelésében vagy sem ? Anyag, módszer 10 pseudoexfoliatív szindrómás betegnél (6 nő, 4 ffi, átl. életkor 66 év) végeztünk szürkehályog miatti lencse extrakció után szövettani feldolgozást. A kryophákkal kivont lencséket formaiinban fixáltuk és dehidrálás után paraffinba ágyaztuk. A metszetek festése H. E.-nal, PAS-sal, Mallory szerint, van Gieson szerint, Alziánkékkel, Congo vörössel és Masson trikróm festéssel történt. Kontrollként 4 olyan beteg (2 nő, 2 ffi, átl. életkor 64 év) kataraktás lencséjét vizsgáltuk, akik a szürkehályogon kívül egyéb szembetegségben nem szenvedtek. Szövettani értékelésünkben a szürkehályog következtében észlelhető elváltozásokat nem vettük figyelembe, ezek az elváltozások lényegében mindkét csoportban azonosak voltak. Eredmények Kataraktás lencséken — normál lencsékhez hasonlóan — a tok 2 rétegből áll: külső, igen vékony ún. perikapszuláris membránból és egy vaskosabb rétegből, melyet fibrilláris szerkezete miatt fibrilláris rétegnek neveznek. 16
