Szemészet, 1983 (120. évfolyam, 1-3. szám)
1983 / 3. szám
Szemészet «**. 185—1S8. I»8:í. A Debreceni Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának (igazgató : Albertit Béla egyetemi tanár) és Idegklinikája Idegsebészetének (vezető: Hullay József egyetemi tanár) közleménye Az arteria ophthalmica és arteria centralis retinae elzáródása percutan carotis angiographia után BALÁZS ERZSÉBET és RÓZSA LÁSZLÓ Az idegrendszeri kórfolyamatok radiológiai diagnosztikájában ma még döntő szerepe van az angiographiának. Komplikációi szerencsére ritkák. A DOTE Idegklinikáján az utóbbi másfél évtized során közel 10 000 percutan carotis angiographiát végeztünk. Szemészeti komplikáció mindössze egy esetben fordult elő. Az 57 éves férfit az utóbbi hónapokban fellépő fokozódó fejfájás, szédülés, járásbizonytalanság miatt agydaganat gyanújával vettük fel az Idegsebészetre. Neurológiai státusa: bal oldalon latens hemiparesis pyramis-jelekkel. enyhe törzs- és végtag-ataxia. Szemészeti státusa: látása mindkét szemen megfelelő korrekcióval teljes. Törőközegek tiszták, fundusok, látóterek épek. A kritikus fusiós frekvencia centrálisán mindkét oldalon 44. Jobb percutan arteria (továbbiakban a.) carotis communis angiographiát kíséreltünk meg. Bár a punctiós tű az a. carotis communis lumenébe került, a mozgó betegen a kontrasztanyag kézi befecskendezése során onnan kimozdult, s a nyakon kontrasztanyag-paravasatum keletkezett. A carotis lumenébe kontrasztanyag nem került. A beavatkozás után közvetlenül a beteg állapota nem változott, de 6 óra elteltével arról panaszkodott, hogy a jobb szemével nem lát. Látóélessége ekkor jobb oldalon fényérzés volt 5 méterről jó lokalizációval. A fundus az a. centralis retinae elzáródásának megfelelő képet mutatta: sápadt, oedemás retinát, szűk artériákat és vénákat, a centrumban pedig a típusos cseresznyepiros foltot. Punctio corneae-t végeztünk, retrobulbárisan Tolazolint, intravénásán Xavint adtunk, majd ismét megnéztük a szemfenéket. Az a. centralis retinae kezdeti szakaszán a lument kitöltő fehéres embolus jelent meg (1. ábra), amelynek helyzete a későbbiekben nem változott. Az előző napi sikertelen kísérlet után másnap a jobb a. axillarison kersztül juttattunk be kontrasztanyagot. Az a. carotis communis és interna szabályosan telődött, sem a nyaki, sem az intracraniális szakaszon érszűkület vagy elzáródás nem ábrázolódott. Az a. ophthalmica kezdeti 2 mm-es szakasza intenzíven kirajzolódott, ettől distálisan azonban kontraszttelődést nem láttunk (2. ábra). Intracraniális térfoglalásra utaló eltérést sem az angiographia, sem a később elvégzett computer tomographia nem mutatott ki. Tíz nap múlva a jobb szemen már fényérzés sem volt, az embolus helyzete és a fundus-kép nem változott. Irodalmi adatok szerint a retinaarteriák angiographiát követő occlusiója 0,1%-ban fordul elő. Ez egyben a legsúlyosabb szemészeti komplikáció, amelyet az esetek kétharmad részében az érintett szem maradandó károsodása követ [2]. Francois és mtsai [5] 4!) ilyen eset közül 15-ben az a. centralis retinae teljes elzáródását, 19-ben a peripheriás arteria-ágak vagy cilioretinális artériák elzáródását ismertetik, míg 8 esetben csak reversibilis spasmust észleltek. A panaszok angiographia közben, néhány perc vagy több óra múlva jelentkeznek. A látótérkiesés lehet reversibilis, de többnyire maradandó. 185
