Szemészet, 1983 (120. évfolyam, 1-3. szám)
1983 / 3. szám
Az ideghártya idiopathiás leválásakor sosem hiányoznak ezek a fentemlített üvegtesti eohók [8, 13]. Figyelemre méltó, hogy a partner szemek csak alig 1/6-ának echómentes az üvegtestje [9]. A syneresisre utaló visszhangok valamelyest megszaporodnak a cataracta extractiók után [12, 18]. Hasonló jelenség tapasztalható a szemgolyót ért contusiók kapcsán is [7]. Akut és krónikus elülső uveitisek során ugyancsak kimutathatók a corpus vitreumból érkező megszaporodott visszhangok [10]. Ha a gyulladásos exudatum vagy vérzés a gravitációnak megfelelően leülepszik, akkor több echó nyerhető a bulbus alsó részéből. A hagymalevélszerűen egymásra boruló tractus vitreales között elhelyezkedő kevés exudatum, illetve vörös vértestek egyébként az üvegtest szerkezetének optikai vizsgálatát is megkönnyíthetik [3]. Diffuse elhelyezkedő, tömegesebb homályok, mint az üvegtest bevérzése, endophthalmitis esetén alacsony csipkék láncolatát láthatjuk az echogramon [16]. A kép a szemgolyó több irányból történő átsugárzásakor is nagyon hasonló (8. ábra). A canalis hyaloideusban felgyülemlett vérzést az üvegtesti alapvonalból középtájon kiemelkedő echó-tüskék jellemzik. Nagyon markánsan ábrázolódik ultrahang vizsgálattal a scintillatio nivea (albescens). Viszonylag magasabbak és nagyon mozgékonyak az echói. Utóbbira utal a felvételeken az echó-tüskék elmosottsága (9. ábra). A szem mozgatásakor a csipkék száma nem nő meg lényegesen, mozdulatlan szemállás mellett pedig alig lesz kevesebb. Az asteroid testeknek is nevezett homályok elhelyezkedése a bulbus körben történő átsugárzásával megállapítható. Többnyire nem töltik ki az egész üvegtesti teret. Inkább elöl és középen helyezkednek el [19]. Akusztikailag pontszerű homályokról érkező echók jellemzik a synchisis scintillanst is. A híg üvegtestben a bulbus mozgatásakor felkavarodnak az aranysárga színű Cholesterin kristályok, nyugalomban pedig leülepszenek [19]. Az echók mozgása és száma ennek megfelelően fokozódik, illetve csökken. A magas echók többnyire membránokról erednek. Súlyosabb vérzések, gyulladások, perforáló sérülések talaján alakulnak ki ezek a lemezek (10. ábra). Viszonylag gyengén reflektál az üvegtest hátsó határhártyája rhegmatogen leválása során. A nagyfokú mozgékonyság fontos jellemzője az ilyenkor nyert echónak [20] (11., 12. ábra). A retrohyaloideális térben elhelyezkedő vérzés a hátsó üvegtesti leválás kimutathatóságát fokozza. Ossoinig [17] szerint ennek a hyphaema ocularis posteriornak nevezett jelenségnek a súlyosabb, tömegesebb formájában olyan erős lehet a hátsó faltól elkülönülő echó reflectivitása, hogy ablatio retinae gyanúját keltheti. Freyler [4] hasonló tapasztalatról számol be. A vérömleny mozgékonysága segíthet a felismerésben. Ha a hátsó felszín echóját többszöri vizsgálattal a retinától távolodni látjuk, akkor az üvegtest retractiójára kell gondolnunk. A membránechó mögötti terület akusztikai állapota is megítélhető, vérzés, exudatum alacsony csipkékkel jelentkezik [4]. Kötegeli kialakulása bonyolítja az akusztikai képet. Egymással párhuzamos, kereszteződő, különböző irányú membránok jönnek létre. A szemgolyót több irányból vizsgálva, nagy gyakorlattal értelmezhető az echogram. Az üvegtest rhegmatogen leválásakor a retrahálódott, kondenzálódott corpusból a retinán tapadó kötegek indulnak ki, amelyeknek olyan erős húzó hatásuk lehet, hogy a retinát felemelik. Ezeknek a tractiós ablatióknak legalább 3 papilla átmérőjűnek kell lenniük ahhoz, hogy differenciálni tudjuk őket [16]. Ez már az üvegtesti ultrahang diagnosztika legnagyobb kérdését is jelenti. Azt, hogy a membránechó, amit kimutattunk, nem a levált retina-e. A válasz az 11 12 11. ábra. Hátsó üvegtesti leválásról nyert membránechó 80 dB érzékenység mellett 12. ábra. Uvegtesti vérzés és hátsó üvegtesti leválás echogramja 80 dB érzékenység mellett * A 3—12. ábrák echogramjai 6 MHz-es, 5 mm átmérőjű szondával készültek. 182
