Szemészet, 1983 (120. évfolyam, 1-3. szám)
1983 / 3. szám
Szemészei l'i«. 164—16». I#SS. A Debreceni Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának (igazgató : Alberth Béla egyetemi tanár), Stomatológiai Klinikájának (igazgató : Szentpétery József egyetemi tanár) és a Szolnok megyei Tanács Hetényi Géza Kórház- Rendelőintézet Kórbonctani és Kórszövettani Osztályának (főorvos : Krasznai Géza) közleménye A sialographia és a kis nyálmirigyek szövettani vizsgálatának jelentősége Sjögren-syndromában TÖRÖK MAGDOLNA, BOHÁTKA LÁSZLÓ és KRASZNAI GÉZA Mikulicz [10] 1882-ben írta le, hogy egy 42 éves beteg könny- és nyálmirigye megduzzadt, de lymphocytosis és lymphadenopathia nem kísérte a mirigyek megnagyobbodását. Hosszú ideig a könny- és nyálmirigy duzzanat együttes előfordulását Mikulicz-betegségnek nevezték, nem véve figyelembe a duzzadt mirigy histologiai állapotát. 1927-ben Schaffer és Jacobson [13] már Mikuliczsyndromát és Mikulicz-betegséget különített el. Szerintük a Mikulicz-betegség ismeretlen aetiológiájú, benignus lefolyású kórkép. Godwin [7] javaslatára a benignus lymphoepithelialis laesio (BLL) elnevezés is helyet kapott az irodalomban, pontosan jelölve a szövettani történéseket. A Mikulicz-syndroma olyan, a parotist is érintő általános megbetegedés jelölésére szolgál (a könnymirigy részvételével vagy anélkül), amelyben a nyálmirigyek lokális duzzanata sarcoidosis, tuberculosis, leukaemia stb. részjelensége [5, 9]. Sjögren 1933-ban közölte a róla elnevezett syndroma klinikai jellegzetességeit, majd 1938-ban a kórkép szövettani elemzését írta le [15, 16]. Morgan [11] arra a következtetésre jutott, hogy Mikulicz-betegséghen és Sjögren-syndromában azonos pathologiai folyamat zajlik le a mirigyekben, tehát a két kórkép azonos, vagy a Mikulicz-betegség a Sjögren-syndroma egyik variánsa lehet. A Sjögren-syndroma diagnosztizálásában a xerostomia kórjelző értékű. A szájszárazság érzése mellett a kis és nagy nyálmirigyek érintettségét igazoló egyéb objektív és szubjektív tünet is észlelhető a betegségben. Munkánk során 46 Sjögren-syndromás beteg nyáltermeléssel kapcsolatos panaszait, tüneteit értékeltük. Módszer A nyálmirigyek állapotát a következő szempontok szerint ítéltük meg. 1. Anamnesis: van-e a szájszárazság érzése, képes-e darabos, száraz ételt fogyasztani'! 2. Az ajak, a szájnyálkahártya és fogak kóros elváltozásai. 3. Nyálmirigyek duzzanata, 4. Sialographia. 5. Az ajaknyálkahártya járulékos nyálmirigyeinek szövettani vizsgálata. 6a. Vizsgáltuk továbbá a sialographiával kimutatható parotis károsodás és a xerostomia mértéke, 6b. a kis nyálmirigyek szövettani eltérése és a xerostomia súlyossága közötti kapcsolatot. Eredmények Szájszárazságra 38 beteg panaszkodott. Tizenheten csak folyadékpótlással voltak képesek száraz, darabos ételt fogyasztani. Savas, fűszeres étel, alkohol fogyasztása után kellemetlen égést, fájdalmat érzett 21 beteg. Ajkuk, nyelvük száraz, repedezett volt. Időnként a szájzugban, nyelven fissurák képződtek. A buccalis nyálkahártya kisebb-nagyobb fekélyét észleltük 17 esetben. Teljesen ép fogsorú betegünk nem volt. Sok carieses fogat találtunk. Tíz esetben részleges, három beteg (32, 36 és 42 évesek) teljes alsó-felső fogsor pótlásra szorult. Huszonegy beteg parotisa nagyobbodott meg egy vagy mindkét oldalon. A jelentéktelen, nem fájdalmas duzzanatra négyen nem figyeltek fel. Hét beteg 164
