Szemészet, 1983 (120. évfolyam, 1-3. szám)
1983 / 3. szám
Felvetődik a kérdés, hogyan sorolható a keratoconus posticus a stacioner, veleszületett megbetegedésekhez? A beteg egészségügyi lapján időről-időre regisztrált látásromlások lassú progressio mellett szólnak. Ez utóbbit azonban a subacuttá válás bizonyítja leginkább, amely kétségtelen tünete egyszerre nagy mennyiségű endothelsejt pusztulásának. A betegség progrediálásának eldöntése szempontjából érdekes megfigyelni az irodalomban közölt betegek életkorát. Általában 20 év körüliek, de beszámoltak 52 évesről is [12]. Ezek a betegek általában más fejlődési rendellenességben is szenvednek, tehát gyermekkorban orvoshoz kerültek. Ha a betegség valóban congenitális lenne, nyilván gyermekkorban előforduló eseteket is közöltek volna A fejlődési rendellenességeket mentális retardatio nem kíséri, így a látásromlás legkésőbb iskolás kor kezdetén felfedezésre kellene hogy kerüljön. Valószínű, hogy mégis valami olyan szemtünet viszi orvoshoz fiatal felnőtt korban a beteget, ami a kórkép progressiojából ered. Arról lehet szó, hogy a betegség vagy ekkor kezd el progrediálni, mint a keratoconus eseteiben, vagy a korábbi lassú progressio ekkorra alakít ki nagyobb fokú látásromlást. Mindezek azt bizonyítják, hogy a keratoconus posticus a progressiv keratectasiákhoz tartozik (mint ahogy ez nem régen kiderült a keratoglobusról is). Figyelemre méltó azonban az az adat. hogy a keratoconus és a keratoconus posticus szövettana eltér egymástól. Eddig ugyan csak két eset hisztopatológiájáról történt közlés [11, 13], de mindkét esetben inkább Fuchs-féle endotheldystropiához hasonlított a kép. Ez ellentmond a subacuttá válás lehetőségének, hiszen Fuchs-dystrophiában bármennyi endothel sejt pusztul is el, akut stádium sohasem következik be, a cornea mérsékelt oedemája csak lassan alakul ki. Mindkét szövettanilag feldolgozott és közölt eset keratoconus posticus circumscriptus volt. Lehetséges, hogy a keratoconus posticus totalis és circumscriptus nem ugyanannak a betegségnek a két formája, hanem pathogenetikailag is két különböző kórkép: míg a keratoconus posticus totalis a progressiv keratectasiákhoz tartozik, addig a keratoconus posticus circumscriptus a cornea más jellegű megbetegedése. Összefoglalás A szerző ismerteti a keratoconus posticus subacut formáját, amelyet eddig nem ismertünk. A kórkép szövettana hasonlít a keratoconus subacutus-hoz. A subacut forma a betegség progressióját jelenti, ezért lehetséges, hogy a keratoconus posticus nem stacioner congenitális megbetegedés, mint eddig hittük, hanem a progressiv keratectasiákhoz tartozik. IRODALOM: 1. Alberth, B.. Kiin. МЫ. Augenheilk. 179, 402 (1981). — 2. Butler, T. H. : Trans. Ophthal. Soc. U. К. 50, 551 (1930). — 3. Charan, H. : Brit. J. Ophthal. 51, 486 (1967). — 4. Collier, M. : Arch. d’Ophtal. 22, 376 (1962). — 5. Collier, M. : Arch. d’Ophtal. 22, 475 (1962). — 6. Collier, M.: Bull. Soc. Ophtal. Fr. 63, 765 (1963). — 7. Collier, M.: Bull. Soc. Ophtal. Fr. 68, 95 (1968). — 8. Creen, P. B., Wash, S.: Arch. Ophthal. 34, 432 (1945). — 9. Jacobs, H. B. : Brit. J. Ophthal. 41, 31 (1957). — 10. Koeppe, L.: Die Mikroskopie des lebenden Auges. Springer Verlag, Berlin. 1922. Vol. 1, 130. o. — 11. Krachmer, J. H., Rodrigues, M. M.: Arch. Ophthal. 96, 1867 (1978). — 12. Pintucci, F., di Tizio, A. : Ref. Zbl. ges. Ophthal. 40, 301 (1964). - 13. Wolter, J. R., Haney, W. P. : Arch. Ophthal. 69, 357 (1963). И. Шювегеш: Подострая задняя коническая роговица Автор знакомит с подострой формой keratoconus posticus, нам до сих пор не известной. Гистологическая картина этой патологии напоминает таковую при подострой конической роговице. Подострая форма означает прогрессирование этой болезни, поэтому возможно, что keratoconus posticus не стационарное врожденное заболевание, как мы полагали до настоящего времени, а болезнь, которая относится к прогрессирующим кератэктазиям. 148
