Szemészet, 1983 (120. évfolyam, 1-3. szám)
1983 / 3. szám
majd a kihegyezett szilikon végét átvezetjük a vorticosa, majd az intervorticosa csapóajtó mögött, végül a laterális vorticosa és laterális csapóajtó varratai mögött, a varratokat csomózva. E művelet során a vorticosák 1-1 másodpercre vértelenné válnak ugyan, de a varratok csomózására ismét vastagok és vörösek lesznek, és 40 beteg közül egyetlen esetben sem sérült egyetlen örvényes visszér sem. Az egyik szerző (Sz. A.) szerint a vorticosa igen türelmes ér. Az alsó örvényes visszereket könnyebb, a felsőket nehezebb kipraeparálni, mert a ferde szemizmok rostjai közé ágyazottak (ábra). Eredmények 1. Az igen hátul, 1—4 vena vorticosa mögött az ínhártyában vezetett szilikonszalaggal retina-leválás ellen megoperált 40 beteg közül meggyógyult 29, tehát az esetek 72%-a. Ez lényegesen kisebb gyógyulási százalék, mint amit az 1977—81. években általunk megoperáltaknál tapasztaltunk: 281 esetből 236 gyógyult, tehát 84%. A két betegcsoport csak a műtét helyében különbözött, a műtétmód azonos volt (többnyire körkörös bedomborítás), a gyógyultak látásélesség-átlaga is hasonló volt: 5/15. 2. Az egyetlen lényeges különbség, a gyógyulási százalék szempontjából lényeges eltérést találtunk aszerint, hogy mi kényszerített a beavatkozás igen hátul fekvő helyzetére. a) Azokban az esetekben, ahol a látóidegfő közelében volt egy nagy vagy egy déllőben több szakadás, a szakadások mögött vezetett bedomborítás csak az esetek 61%-ban vezetett gyógyulásra. b) Valamivel jobb (75%) volt a gyógyulási százalék, mikor a retina alsó felének igen nagy leválása, é3 a sárgafolttáji nem csekély leválás követelt igen hátul bedomborítást, retina mögötti folyadék lebocsátástól kísérve a szeletelés ágyában. c) A vena vorticosák előtt megoperáltak 84%-os gyógyulásához képest közeli 82%-os gyógyulást észleltünk a myopia miatt megnyúlt szemek műtétéinél, valamint a korábbi műtétek következtében egyre hátrább terjedő beavatkozásoknál. Volt olyan beteg, aki hetedízben került igen hátul körkörös bedomborításra, 5/20 látási eredménnyel. Megbeszélés A retina szakadásaira és leválásaira jellemző az elégtelen vérellátás. Ennek egyik oka az lehet, hogy a vérellátás forrását jelentő látóidegfőtáj felöl valamelyik irányba haladó retina-erek, hátsó ciliaris erek atherosclerosis következtében elégtelenekké váltak. Így keletkeznek az öregekre jellemző igen hátul vagy egy déllőben fekvő szakadások. Az elégtelen vérellátás másik oka az, hogy a nyitva maradt ereknek túl nagy területet kell ellátniok, mint a nagyfokú rövidlátóság következtében kitágult szemekben, vagy előző retina-leválás elleni műtétek hegeiben, vagy mert az érhártya felöli tápanyag ellátás és a retina-erek felöli oxigén kínálat térben oly távol került egymástól, hogy e két ellátás egyensúlya felborult. Érthető ezért, hogy az igen hátul fekvő óriás szakadásokhoz haladó érágak elégtelen keringését az igen hátul fekvő körkörös bedomborítás diathermiával [2] alig fogja megjavítani, sőt a szomszédos területek felöli kisegítő keringést is meggátolja. Ilyen esetekben az ínhártya feletti sugár irányú plomba fagyasztott alapon [1] jobb. Ézzel szemben nagyfokú rövidlátóság, sokszori újraoperálás esetén az ellátandó vérpálya terjedelmét az igen hátul végzett bedomborítás megkisebbíti, és Ö33zhangba hozza a keringés-kínálattal. Igen nagy leválások esetén az igen hátul történt bedomborítás érintkezésbe hozza az addig egymástól távol fekvő érhártyát és retinát, a retina mögötti folyadék kibocsátásától kísérve. 126
