Szemészet, 1983 (120. évfolyam, 1-3. szám)
1983 / 2. szám
A jelzett panaszokat Dr. Kérdő István belgyógyász orvossal történő konzultáció alapján élettani szempontból három csoportra osztottuk. Ezek a csoportok a következők: 1. Homályos látás, foltok, körök zavarják a látást (N = 187), 2. Hirtelen jelentkező szúró, görcsös fájdalom (N = 66), 3. Erős viszketés és könnyezés (N = 154). Emellett a beteg feltüntette azokat az időszakokat is, amikor panaszmentes volt. A feljegyzésekből megfigyelhető az is, hogy az ízületi fájdalmak csaknem minden esetben valamelyik tünet jelentkezésével korreláltak. A következő időjárási tényezőket vetettük össze a fenti tünetekkel: Köd, fülledtség (50 fokos ekvivalens hőmérsékleti érték felett), 30 m/sec feletti magaslati szélerősségi értékek ún. futóáramlás mutatkozása. Számításba vettük továbbá a különféle frontátvonulások időpontjait, a talajmenti és magaslati légtömegek fajtáit a Berkes [l]-féle osztályozás alapján, valamint a Kárpát-medence időjárására jellemző ún. makroszinoptikai felosztásokat a Péczely [1 l]-osztályozásnak megfelelően. Az időjárási adatokat az Országos Meteorológiai Intézet archívumának anyagából, a frontátvonulások és a talaj menti légtömegek, valamint a makroszinoptikai típusokat az OMI Előrejelző osztály házi frontnaptárából írtuk ki. A magaslati légtömegek adatait az általunk készített ún. időbeli vertikális metszetek alapján vettük figyelembe, amelyhez naponta a Budapest—Lőrinc Magaslégköri Obszervatóriumból kaptunk adatokat a rádiószonda felszállások alapján. A statisztikai feldolgozásokhoz a Schelling-féle „T”, ill. „n” próbát [12] alkalmaztuk. A frontátvonulások idején a statisztikai ellenőrző számítás során az egyes tünetek jelentkezéséhez viszonyítottuk az egyes időjárási frontok átvonulását 3 órás időszakonként, összesen 78 órás időtartammal. Szignifikánsnak fogadtuk el azokat az eredményeket, amikor aP< 0,05 vagy ennél kisebb volt. Eredmények A panaszok gyakoriságának vizsgálatakor kitűnt (1. ábra), hogy a vizsgált időszak legnagyobb részében a két szemen előforduló panaszok havi menetben, többnyire ellentétes megoszlást mutattak, így pl. a jobb szemen a legtöbb panasz májusban jelentkezett, a bal szemen ugyanekkor másodminimum volt. Az ábrán a vízszintes tengelyen a hónapokat, a függőlegesen a gyakoriságot tüntettük fel. Az eredmények értékelésekor az egyes tünetek mutatkozását egymás utáni sorrendben közöljük: 1. Homályos látás A jobb szemen panaszok többször jelentkeztek. A homályos látás előfordulása idején a felsiklási frontok átvonulása halmozódott, ezenfelül főként a felső felsiklási, a záródott felsiklási frontoké. A bal szemen észlelt panaszok szintén a felsiklási frontok átvonulásának közelében mutatkoztak, de nem volt szignifikáns a halmozódás felső felsiklási, záródott felsiklási és veszteglő felsiklás esetén. Az összes felsiklási front szignifikánsan többször fordult elő csak a jobb szemen észlelt panaszok idején. Lényeges továbbá az is, hogy homályos látás leggyakrabban a frontátvonulások órájában jelentkezett, de a frontátvonulások halmozódásában már a panaszok észlelése előtt 9—21 órával is van csúcs, amely a felsiklási frontok irodalomból ismert prefrontális hatékonyságra utal. A hideg, vagy betörési frontok átvonulásának hatása is a jobb szemen jelentkezett elsősorban (P<0,01). Részleteiben azonban a felső betörési, a záródott 101
