Szemészet, 1982 (119. évfolyam, 1-4. szám)
1982-02-01 / 1. szám
sonlítottuk össze régebb óta használt két eljárás (helyi gyógyszeres kezelés; abrázió + jódos érintés) eredményeivel. Az újabb eljárások alkalmazása során Alberth [1, 2] az incisio cornease alkalmazásával 12 betegnél 6—8 nap alatt ért el gyógyulást; majd később újabb 22 esetnél 10 napi klinikai kezelés gyógyulást eredményezett. Zajácz—Fitori [14] a termokoaguláció jó eredményéről számol be. E módszer alkalmazásával átlagosan 6,5 napos gyógyulást észleltek. Zajácz—Kovács [15] 146 felületes herpeskeratitises beteget háromféle gyógymód alkalmazásával kezelt. A csak konzervatív kezeléssel az átlagos gyógyulási időtartam 16,1 nap, az abrázió corneae+ + konzervatív kezelés esetén 12,3 nap, a termokoaguláció után 5,23 nap volt. Kedvező eredményt észlelt Sztrilich [13] az emetin alkalmazásával. Több szerző [3, 4, 5, 6, 9, 10, 11, 12] a vírusok anyagcseréjét befolyásoló elterjedten használt gyógyszerek (IDU, ADU, TFT, Ara-A) jó hatásáról számol be. Kimutatták, hogy az IDU nemcsak a vírus DNS-be, hanem a gazdasejt DNS-ébe is beépül, ezzel a stroma és a hám regenerációját is gátolja. Ugyanez a hatás a TFT esetében kisebb mértékű, a gyógyulás gyorsabb. Ezért adjuváns kezelésként az eseteink egy részében (12 betegnél) mi is inkább TFT-t alkalmaztunk. A szakirodalomban először Krwawicz [7] és Lenkiewicz [8] tesz említést a kriotechnika alkalmazásáról a herpes corneae gyógyításában. Sundmacher [10] fagyasztásos kezelés után átlagosan 3,4 napig tartó gyógyulást észlelt, amivel az általunk vizsgált 49 eset átlagos gyógyulási ideje is megegyezik. A fenti szerző szerint a fagyasztásos kezelés nem csupán a fertőzött hámot távolítja el, hanem indirekt úton, a hideghatás ( — 79 °C) következtében csökken a vírusok anyagcseréje, és így javul a keletkező interferon és vírusszaporodás közötti arány. Feltételezésünk szerint hasonló hatásmechanizmusú a termokoaguláció is, ezért észleltek a szerzők [10, 14, 15] e módszer alkalmazásával olyan kiemelkedő jó eredményt (2—3 naptól 6,5 napig). A fentiekkel kapcsolatban úgy gondoljuk, az sem hagyható figyelmen kívül, hogy minden olyan beavatkozás, mely a hámsejtek károsodásával, szétesésével jár — tehát a kriokoaguláció, a termokoaguláció, valamint az abrázió is —, talán különböző bioaktív anyagok felszabadulása révén, a hámosodási hajlamot jelentősen javítja. Az irodalomban leírtak fagyasztásos kezelést követő, napokig tartó stroma duzzanatot, hypopyont, sőt retrocorneális izzadmányhártyát [10]. Mi egyetlen esetünknél sem észleltünk hasonló elváltozást feltehetően azért, mert az egy helyre történt applikáció időtartama 5 másodpercnél nem volt több. A gyógyulás zömében „restitutio ad integrum” volt, és csak az esetek kis részében találtunk maradványtünetként finom nubeculát. Hangsúlyozni szeretnénk a korai kezelés fontosságát a gyorsabb hámosodás és a kevesebb maradványtünet miatt. Az előbbieket saját tapasztalataink is alátámasztják: amikor a kezdeti tünetek és a beavatkozás között eltelt idő 1—5 nap volt, a hámosodás átlag 2,6 napot vett igénybe; 5 napon túli jelentkezés esetén pedig 3,8 napot. Összefoglalva: vizsgálataink alapján, véleményünk szerint keratitis dendritica esetében igen előnyös eljárás a fagyasztásos kezelés, amelyet a diagnózis felállítása után a legrövidebb időn belül célszerű elvégezni, egyszerűsége miatt ambulanter kivitelezhető, és a jelenleg ismert eljárások közül a leggyorsabban vezet gyógyuláshoz, mely táppénzes vonatkozásban sem elhanyagolható szempont. összefoglalás A szerzők 49 felületes herpes keratitises betegüknél alkalmazott fagyasztásos kezelést követő eredményekről számolnak be. Felhívják a figyelmet arra, hogy ez az eljárás gyorsan vezet gyógyuláshoz, és egyszerűsége miatt ambulanter alkalmazható. 58
