Szemészet, 1982 (119. évfolyam, 1-4. szám)
1982-02-01 / 1. szám
Szemészet 119.43—47. I9S2. A Debreceni Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának (igazgató: Alberth Béla egyetemi tanár) közleménye Sjögren-szindróma cornealis komplikációi TÖRÖK MAGDOLNA és KINCSES ÉVA A Sjögren-szindrómás betegek szemészeti panaszát főkéj)pen szárazság-, idegentestérzés, fényérzékenység, égés, szúrás, fájdalom és vízus-romlás képezi. Ritkán fordul elő, de annál nagyobb jelentőségű a cornealis fekély, descemetocele kialakulása, és a szaruhártya következményes perforációja. Collier [8] 1952-ben elsőként írta le, hogy a rheumatoid arthritisben észlelt ulcus corneae steril fekély, előzetes infekció nélkül jön létre. Sjögren [18], Thompson [20], Bloch és mtsai [5], Gudas és mtsai [11] közöltek „száraz szem” szindrómában hasonló természetű cornea komplikációkat. Tapasztalatuk szerint az elváltozás legjellemzőbb jegyei a következők: a fekély a szaruhártya centrumában alakul ki, vagy „perifériás árok” formájában jön létre. Környezete békés, alapja tiszta. Leggyakrabban csak az egyik szem corneáján keletkezik. Brown és Grayson [7] azt is hangsúlyozta, hogy a súlyos, gyakran a szaruhártya perforációjával fenyegető állapothoz mérve, viszonylag enyhe szubjektív panaszokkal járó, de nehezen gyógyuló stromabeolvadásról van szó. Böke és mtsai [6] hét Sjögren-szindrómás betege centrális vagy paracentralis helyzetű epithelhiány, stromabeolvadás, elvékonyodás, majd ezt követő cornea perforáció miatt került kórházi felvételre. Brown és Grayson [7] szerint legalább öt éve meglevő polyarthritis chronica progressiva (PCP) után jelentkeznek a perifériás cornea fekélyek, típusos „széli árok” formájában. A progrediáló típusú ulcusok gyakorlatilag befolyásolhatatlanok, rövid idő alatt a szaruhártya átfúródásához vezetnek. A jobbindulatú fekélyek lassan gyógyulnak ugyan, ereződéssel, parenchyma homállyal, de nem vezetnek perforációhoz. Leibowitz és Rosenthal [15] két, Radtke és mtsai [17] öt, Pfister és Murphy [16] tizennyolc, Krachmer és Laibson [14] két sicca szindrómás beteg szemén észlelt steril fekélyt infiltráció nélkül. Pfister és Murphy [16] betegei közül 9 esetben a cornea perforációjával végződött a folyamat. Szerintük a centrális és perifériás ulcus előfordulási aránya közel azonos, azonban a központi helyzetű gyakrabban vezet perforációhoz. Gudas és mtsai [11] ugyanannál a betegnél először marginális fekélyt, majd két év múlva centrális ulcust észleltek, amely perforálódott. A Debreceni Orvostudományi Egyetem Tüdőgyógyászati Klinika Általános Belgyógyászati Osztályával közösen ellenőrizzük a Sjögren-szindrómában PCP-ben és keratoconjunctivitis siccában szenvedő betegeket. Az elmúlt négy évben öt páciens jelentkezett a fent leírt szaruhártya elváltozással. Közülük négy esetben láttunk a corneán „sicca szindrómára” jellemző jegyeket, egy beteg pedig PCP miatt állt kezelés alatt, „száraz szemre” utaló panaszok nélkül. Esetismertetés 1. Sz. I. ötven éves Sjögren-szindrómás nőbeteg fő panaszát öt éven át ízületi fájdalom, ismétlődő pneumonia képezte. Ez időszak alatt a szaruhártyán csak enyhe ,,sicca”-s tüneteket észleltünk. Klinikai felvételét csaknem a descemet membránig terjedő mély cornea fekély indokolta, amely közepes fokú ciliáris izgalom kíséretében jelentkezett. A stromahiány környezete békés volt. Conjunctiva váladéktenyésztés: Staphylococcus epidermidis. Schirmer-teszt: 4/4 mm/5 perc. Vízus: 0,1/0,8. Műkönny, mydriatikum és antibiotikum kezelés alatt az ulcus 8 nap alatt kitelődött, behámosodott. Á limbus felől mély ereződés indult, a stromában látóélességet rontó, masszív homály alakult ki, ezért Depersolont cseppentettünk naponta háromszor. Két nap múlva a fekély csaknem teljes 43
