Szemészet, 1981 (118. évfolyam, 1-4. szám)
1981-01-01 / 1. szám
olyan esetet ismertet, amelyben az üvegtestben ciszta-szerű úszkáló homály van. Kiemeli egy 3 éves lány esetét, nála az üvegtest elváltozása nystagrnussal és strabismus convergenssel társult. Damaske retrolantális fibroplasiában szenvedő gyermekeken létrejött ablatio retinae klinikai képének ismertetése során megemlíti egyik betegét, aki ablatiós, nagyfokban rövidlátó szemével 25°-ot konvergál, 7 éves korában kancsalságellenes kozmetikai műtéten esett át. Schwartzenberg, Vancea és Dobrescu 12 év alatt 27 malignus intraoculáris tumort észlelt gyermekeken, ezek közül 18 retinoblastoma volt. Megemlíti, hogy az esetek 80%-ában „amaurotikus macskaszem” észlelhető, néhány esetben kancsalságot, cataractát, glaucomát, elülső csarnok vérzést észleltek. Bergin 22 éves lány esetét ismerteti. Arteria hyaloidea persistens miatt a macula nazál felé helyeződött, ezért kancsalság jött létre. A szerző ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy minden kancsal beteget meg kell tükrözni, nemcsak azért, mert ectopia maculae, hanem mert retinoblastoma is lehet a strabismus mögött. Baidau, Buinc, és Beschea 2 fejlődési rendellenesség esetét ismerteti. Lencse, uvea és papilla colobomát észlelt; mindkét esetben kétoldali volt a lencse és uvea colobomája, a papilla elváltozása egyik esetben kétoldali, másik esetben féloldali volt. Ezenkívül microphthalmus, kétoldali ptosis, nystagmus, továbbá az egyik esetben konvergens, a másik esetben divergens kancsalság tarkította a klinikai képet. Ribaric keratitis herpetica után kialakult konvergens kancsalság és ptosis esetét ismerteti. A jelenséget a vírus neurotrop természetével magyarázza. Darabos a szem sérülése kapcsán létrejövő strabismusról számol be. 9 esetet említ, ahol a trauma után konvergens kancsalság lépett fel. Az ép, fixáló szem minden esetben hypermetrop fénytörésű volt. Összehasonlításul 10 olyan sérültet is megvizsgált, akiknél a sérülés után párhuzamos maradt a szemállás. Ezek a betegek emmetrop, illetve myop fénytörésűek voltak. Eseteinkkel kapcsolatban, illetve az irodalmi adatokból levonhatjuk azt a tanulságot, hogy a kancsalság gyakran takar olyan szembetegséget, amelynek korai felismerése és kezelése döntő lehet a beteg további sorsát illetően. Munkánkkal hangsúlyozni szeretnénk, hogy minden kancsal gyermeknek mielőbb szemorvoshoz kell kerülnie. E cél érdekében széles körben végzett és hatékony egészségügyi felvilágosításra van szükség nemcsak a laikus közönség, hanem az egészségügyi dolgozók körében is. Hiszen legnagyobb segítséget munkánkhoz a gyermekorvosoktól és a védőnőktől kaphatjuk. Összefoglalás Az I. sz. Szemklinika 5 éves beteganyagában a szerzők 83 olyan 0—14 éves korú gyermeket találtak, akiken a kancsalság organikus szembetegség tünete volt. 20 esetben chorioretinitis inveterata, 13 esetben egyéb retinaelváltozás, 17 esetben cataracta, 8 esetben pedig retinoblastoma volt a diagnózis. Ezen kívül microphthalmus, egyéb fejlődési rendellenesség, fibroplasia retrolentalis fordult még elő. Felhívják a figyelmet arra, hogy a kancsal gyermeknek sürgősen szemészhez kell kerülnie. IRODALOM: 1. Aivan, K. J.: Ann. of Ophthalmology 10, 459 (1978). — 2. Baidau, N,, Buinc, S., Beschea, G. : Oftalmologia (Bucuresti) 16, 149 (1972). — 3. Bergin, D.J.: Journ. of Pediat. Ophthalmology 15, 373 (1978). — 4. Damaske, E.: Ophthalmologies, Basel 176, 252 (1978). — 5. Darabos, Gy.: Szemészet, 103, 116 (1966). — 6. Feman, S. S., Reinecke, R. D. : Handbook of Pediatric Ophthalmology Grüne & Stratton New York, 1978. — 7. Foster, R. S., Metz, H. S., Jampolsky, A.: Amer. Journ. Ophthal. 79, 985 (1975). — 8. Grunt, J. A., Howard, R. O. : Canad. Journ. Ophthal. 7, 151 (1977). — 9. MacKay Wolff, S. : Journ. of Pediat. Ophthalmology 10, 101 (1973). — 10. 38
