Szemészet, 1981 (118. évfolyam, 1-4. szám)
1981-08-01 / 3. szám
Esetüket nemcsak azért tartják érdekesnek, mert a második hazánkban, hanem mert akkor került felismerésre, amikor a tünetek jó része még nem fejlődött ki. Szirmúk Éva, Kovács Judit (Budapest) : Katarakta galactoseamiában (Bemutatás) Szerzők irodalmi adatok alapján ismertetik a galactose anyagcserét és annak zavarait, továbbá a katarakta kialakulásának feltételezett biokémiai mechanizmusát. Beszámolnak 7 betegükről, akiknél részben galactose-1-phosphaturidyl-transferase, részben galactokinase hiányát valószínűsítik. Hangsúlyozzák a team-munka jelentőségét (gyermekgyógyász, genetikus, szemész), a megelőzés és gondozás fontosságát. Hutás Imre (Győr): Győr óvodáiban végzett aktív szűrővizsgálatok szemészeti tapasztalatai (Előadás) A több ezres gyermekszám szűrése során szerzett tapasztalatairól számol be. Ezek a tapasztalatok sürgetően követelik legmagasabb szintű, rendeleti úton előírt gyermekszemészeti szűrővizsgálatok elrendelését a kiscsoportos óvodáskorban. A kancsal-tompalátás népbetegség, ezért felszámolása egész társadalmunknak közérdekű feladata, nemcsak szemészeti kérdés. A szerző az általa Győrött lebonyolított szűrések rendjéről és statisztikai eredményeiről számol be. Baján Miklós (Szombathely) : 10 év eredményei a Vas megyei kancsalsági gondozásban (Előadás) Bevezetőjében ismerteti a Vas megyei Rendelőintézet kancsalsági gondozásán alkalmazott kezelési eljárásokat, majd 2802 beteg adatainak elemzése alapján 10 éves munkásság eredményeivel foglalkozik. Dóczy László : Az országos gyermekszemészeti szűrővizsgálat bevezetését egyelőre szervezési és szakmai okok miatt nem tartja megvalósíthatónak. Hangsúlyozza az optimális korrigálás és a skiaszkópia jelentőségét. Pálfia József: Több szemorvosra volna szükség a szűrésekhez, több szemorvost kell képezni a jövőben, s a pedagógusokat is fel kell világosítani. Szabó Márta : Itt az ideje annak, hogy a kisgyermekek szűrővizsgálata ne csupán helyi kezdeményezésként, elszórtan, hanem országosan, szervezetten történjék. Ennek elvégzését csak a szemészek tudják megvalósítani, senki más! Hutás Imre : A pedagógusok mellett a gyermekorvosok továbbképzését is javasolja Baján Miklós : Hangsúlyozza a szemorvosok felelősségét. Utal Juhos Piroska előadására ,,a retinoblastomás gyermeket nem tudták megvizsgálni, mert sír”. Vértes László (Budapest) : Gyermekkori szemészeti problémák az egészségnevelés szemszögéből (Előadás) Az egészségnevelés elsődleges célja a megelőzés, a lakosság körében végzendő felvilágosító, nevelő munka. Ennek érdekében szűrővizsgálatokra mozgósít, felhívja a figyelmet a gondozás jelentőségére, a még egészséges, ill. a betegek aktív közreműködésének szükségességére. Gyermek-szemészeti vonatkozásban az egészségnevelésnek a szülők és a pedagógusok felé kell irányulnia. Osztályfőnöki órákon, orvosi rendeléseken, tanácsadásokon helyes kitérni arra, hogy a felnőttek figyeljék a gyermekek olvasását, írását, fejtartását stb., gyanú esetén kérjék az iskolaorvos, ill. szemész segítségét. A már szemüveggel rendelkező gyermekek figyelemmel kísérése igen fontos. Utalni kell egyes idült betegségben szenvedő (pl. cukorbeteg) gyermekek szemészeti ellenőrzésére. A gyakorlatban kiadványokat készíttettek, plakátokat helyeztek el a rendelőkben, továbbképző előadásokat tartanak. Eredmény csak folyamatos egészségneveléssel érhető el. Emődy Judit (Debrecen) : Л Debreceni Gyengénlátók Iskolájában szerzett szemészeti tapasztalatok (Előadás) Iskolánkba való felvétel szemészeti kritériumai. Tanulók megoszlása diagnózis és vizus alapján. Szemészeti és pedagógiai munka rövid ismertetése, ennek szerepe a tanulók vizusának változásában és személyiségük fejlődésében. A végzett tanulók társadalmi beilleszkedése. Dóczy László (Szeged) : A szem refrakciójának követése 14 éves korig (Előadás) Szegeden 8 évfolyam, 9816 tanuló, 19 621 (11 fő egyszemes) szem — kancsalokra, nem kancsal szemüvegesekre, és normál szemekre felosztva — refrakciójának változásait 14 éves korig tartósan követte. 190-
