Szemészet, 1981 (118. évfolyam, 1-4. szám)
1981-08-01 / 3. szám
nálunk 15 év 2419 cataracta műtété alapján 0,04%, Mehta [40] szerint is 1% alatt van. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a műlencsés keratopathia okai között az első helyen a ml.-cornea direkt kontaktusa, a második helyen a műtéti endothel-trauma áll, s a hyalokeratopathia csak ezeket súlyosbító harmadik ártalomként jön szóba. Már 1969-ben helyesen állapítottuk meg [Galli és Wiesner 21], hogy a műlencsés keratopathia a ml. által okozott mechanikus endothel-laesio következménye. Az endothel regeneráció hiánya magyarázatot adott arra is, hogy miért lehet káros az explantáció, amely újabb endothel sejt veszteséghez vezethet és így a cornea dekompenzációját fokozhatja. A késői kontaktus nélküli disztrófia is lehet a kezdeti implantációs trauma következménye, ha a korral az endothelsejtszám csökken. Dystrophia corneae esetében tehát a kontaktus minél finomabb eszközökkel és módon való megszüntetésére kell törekedni és nem okvetlenül az explantációra, amely kétélű lehet, sőt erős caps, rögzítettségű ml.-nél a végrehajtás is nehézségekbe ütközhet. A konzervatív kezelésben a NaHC03 cseppet találtuk a leghatásosabbnak (a műkönny szemcsepp alkotórésze), mert ez a cornea dehidratálás stimulánsa. Kifejlődött disztrófia esetekben a cornea transzplantációja szóba jöhet a ml. megtartásával [Fine 18, Alpár 1, Gould 23]. Az endothel ártalom megelőzése a legfontosabb. Az ártalmak okának megismerése vezet azok elkerüléséhez. Sokoldalú harcot kell folytatni: 1. Csak megbízható cég által készített tökéletes műlencsét szabad implantálni (monomer-tartalom 0,08% alatt legyen, jól leköszörült szélekkel rendelkezzen, ne legyen gáz-sterilizált és szárazon tárolt, hanem Ridley szerint 10%-os NaOH-ban 3 óráig sterilizált és a dezinficienst Galli szerint áztassuk ki [Galli 20]. 2. A ml.-nek jó rögzítést kell biztosítani (pontos tartóhurok-átmérő, válogatásra lehetőséget adó készlet, vagy jó capsularis rögzítettséget adó primer impl.). 3. Javítani kell az ecce. és a ml. impl. műtéti technikáján (mély csarnoktechnika, endothel kímélő irrigáló folyadék használata, ártalmatlan védőbevonatok alkalmazása a ml.-n, amellett a sima behelyezést elősegíteni kellő 1/3 köríves sebbel, spatulás alátéttel, szűk pupillával, hipotonizálással, előre behelyezett corneoscleralis varratokkal. Tökéletes sebzárás levegőbefúvással.) 4. Lehetőleg el kell kerülni corpus-csarnok kialakítását és a corpus-csarnokos eseteket ki kell zárni (utólagos discissio és capsulectomia mindig a ml. mögött végzendő.) 5. Jobb felszereléssel (specular mikroszkóppal) ki kell szűrni az alacsony endothel-sejtszámú eseteket. Összefoglalás A műlencse implantáció legsúlyosabb szövődménye a cornea disztrófia. Alapvető kérdés ennek megelőzése, mivel a cornea endothel nem tud sejtszaporodással, hanem csak sejt-megnagyobbodással és szétterjedéssel regenerálódni. A szerző 75 túlnyomóan traumás cataractás esetében a cornea disztrófia előfordulása 50 Dannheim-lencsénél 6 eset (12%) volt 18 év alatt, 24 Binkhorst + 1 Fedorov-lencsénél pedig 2 (8%) 7 év alatt. A hyalokeratopathia lehetősége a 8 endotheldisztrófiás eset közül 7-nél fennállott, mégis a direkt kontaktus (3 eset), a rövid tartóhurok-átmérő miatti mozgás a csarnokzugban (3 eset), a subluxatio (2 eset) és a műtéti trauma együttes hatása okozta az endothel dekompenzációhoz vezető károsodást. A kezdeti esetek ezen hibái kiküszöbölhetők, ennek régebbi és újabb lehetőségeit fejtegeti a szerző. 147
