Szemészet, 1981 (118. évfolyam, 1-4. szám)
1981-08-01 / 3. szám
bélelve, elsősorban olyan makrofágokat látunk, amelyek pinocytotikus vakuolumokkal rendelkeznek. A fibroblastok hosszú, lapos sejtek, egyenletes felszínnel, az aktív sejttevékenység jeleivel. A jól fejlett Golgi-hálózat mellett GER-t tartalmaznak. Egyes sejtek citoplazmájában a sejt tengelyével parallel futó filamentumok láthatók, amelyeknek átmérője 5—9 mm között változik (5. ábra). A sejtmag karéjozott. A sejtek között gyakran figyelhető meg intercelluláris összeköttetés. A kollagénrostok nagyfokú dezintegrációja miatt a lamelláris szerkezet eltűnt. A rostok el vékonyodtak, töredezettek, köztük finoman szemcsés anyag helyezkedik el. A jellemző periodicitást mutató szerkezet csak a széli részek kollagénrostjain figyelhető meg. Megbeszélés A substantia propria corneae-ben látható makrofágok, epitheloid sejtek szerepe nem kétséges. Tevékenységükkel hozzájárulnak a kollagénrostok lebontásához, az ödémássá vált fragmentumok eliminálásához. A stromában kialakult üregek körül elhelyezkedő sejtek szerkezete arra utal, hogy részt vesznek az interlamellárisan elhelyezkedő folyadék felvételében. Ennek következtében csökken az ödéma, ill. záródik az üreg a gyógyulás folyamán. A spontán regresszió azonban nagyon lassú folyamat. Ennek oka egyrészt az, hogy a makrofágok számához képest kevés fibroblast találtható. Másrészt ezen fibroblastok egy része módosult szerkezetű, terméke valószínűleg nem járul hozzá a cornea stroma kollagénrostjainak felépítéséhez. A módosult fibroblastok elektronmikroszkópos vizsgálatok alapján leginkább myofibroblastoknak felelnek meg. Erre utal a simaizom sejtekhez hasonló felépítésük: a citoplazma filamentózus struktúrája, a sejtmag egyenetlen felszíne, a sejtek közötti gyakori intercelluláris összeköttetés. A kifejezett sejtbőség és a sejttípusok különbözősége kérdésessé teszi ezen sejtek eredetét. Két lehetőséggel számolhatunk: 1. keratocytákból alakulnak; 2. vándorsejtekből képződnek. ad 1. A keratocyták szerkezete már az akut stádium kialakulása előtt is módosult és a keratoconusra jellemző (Süveges, 1979). Lehetséges, hogy ezen sejtek további módosulása vezet a makrofágok, ill. epitheloid sejtek kialakulásához. Fibroblastokká válásuk jól ismert, pl. sebgyógyulás kapcsán. Ha feltételezzük a keratocytáknak ezt az átalakulását, fel kell tételeznünk azt is, hogy ezek a sejtek sokkal pluripotensebbek, mint az ép corneák keratocytái. Ebben az esetben valószínű, hogy a differenciálódás alacsonyabb fokán álló mesenchymális sejtek alkotják a keratoconusban a stroma celluláris állományát. ad 2. Az egyes területek rendkívüli sejtbősége inkább szól amellett, hogy nemcsak keratocytákból alakult sejtekről van szó. A sejtek bevándorlásának ellentmond az a tény, hogy az eltávolított cornea-darabok eprifériáján a fent leírt sejtféleségek hiányoznak, a cornea felépítése csaknem normális. Még kevésbé tisztázott a myofibroblastok eredete. Megjelenésüket leírták sebgyógyulás kapcsán (Gabbini és mtsai, 1972), újabban üvegtestbe implantált fibroblastok átalakulása folyamán (Sugita és mtsai, 1980). Jelenlétükkel magyarázzák a hegek zsugorodását. Az akut keratoconusban betöltött szerepük nem világos és jelenlétük megerősítése további vizsgálatokat kíván. Összefoglalás A szerző ismerteti 17 akut keratoconus keratoplasztika alkalmával eltávolított cornea-darabjának szövettani vizsgálatát. Megállapítja, hogy a cornea stromájában található makofágok, epitheloid sejtek mellett fibroblastok, ill. valószínű myofibroblastok találhatók. 137
