Szemészet, 1981 (118. évfolyam, 1-4. szám)
1981-05-01 / 2. szám
Macula-lyukaknál a szubretinális folyadék lebocsátása után — ezt egyébként más esetekben egyre ritkábban végzik — subcutis plombot alkalmaznak a rnaeula mögött, majd néhány nap múlva fotokoagulációt végeznek. Zajácz Magdolna (Debrecen) : Ideghártyaleválás gyermekkorban (Előadás) A gyermekkori ideghártyaleválás megoldása speciális problémát jelent. A fiatal betegek vizsgálata, a szakadások megkeresése, az ideális műtéti terv elkészítése és a műtét utáni ágynyugalom biztosítása sokszor nehéz. Saját 13 esetükből 8 sérüléses eredetű, 3 nagyfokú myopiás szemen keletkezett. Egy betegük mindkét szemén bupthalmus miatt több antiglaukomás műtét történt, majd ugyancsak mindkét oldalon retinaleválás keletkezett. Az esetek megoldásaként diatermiát, cerclaget és plomba műtétet alkalmaztak. Eredményesen végződött 8 műtét. Kelemen Vera, Hudomel József (Budapest) : Adatok a gyermekkori ideghártyale válások klinikumálioz (Előadás) Szerzők a II. sz. Szemklinikán az 1958—1978. években gyermekkori ideghártyaleválás miatt kezelt 9(3 esetüket ismertetik. Vizsgálják az etiológia, az ideghártyaleválás kiterjedése, észlelési ideje és a gyógyulás közötti összefüggéseket. Az adatokat összevetve a felnőttkori ablaeió jellemzőivel, megállapítható, hogy I. a kóreredet gyakrabban sérülés, 2. idiopatikus leválások időtartama gyakran nem állapítható meg, 3. a szakadások helyzetében lényeges különbség nincs, 4. tekintve az általános érzéstelenítés szükségességét, többnyire kombinált műtétet alkalmazunk, 5. a gyógyulási arány kisebb, mint a felnőttkorban. Pajor Rezső (Budapest) : Cataracta congenita műtétje trepán sebből (Előadás) Szerző röviden összefoglalja a leggyakoribb műtéti típusokat, majd saját eljárását ismerteti. Kitér az elülső üvegtesti-határhártya elektronmikroszkópos szerkezetére, nyúl és kis súlyú újszülött cadaverből nyert anyagból. Korchmáros Imre: 1977-ben a krétai kongresszus témája a congenitalis cataracta volt. Az elnök a műtétek lényegét úgy foglalta össze, hogy legfontosabb az elülső tok eltávolítása. Ezt az elvet figyelembe véve érdemes-e az előadó által bemutatott műtéti technikát végezni ? Vörösmarthy Dániel: A lencse teljes eltávolítása előnytelen először is technikai okok miatt: 1. a zonula rostok erősek, a ligamentum hyalocapsulare a lencsét az üvegtesti membránhoz köti. 2. A kisgyermekek szemgolyója beágyazottabb, mint a felnőtteké, a környező szövetek turgora is nehezíti a kellő fokú feltárást. 3. A sclera kevésbé ellenálló a környezeti szövetek kompressziójával szemben. A hypotonia kevésbé nyilvánul meg az üvegtest retrakciójában. Másodszor fiziológiai okok szólnak az extrakapszuláris műtét mellett: 1. Az extrakapszuláris műtét nem igényel nagy sebet. 2. Az intrakapszuláris extrakció esetében az iris elveszíti hátsó támaszát. 3. Az intrakapszuláris extrakció után az üvegtest is elveszíti védelmét, így irido- és endophthalmodonesis lép fel, amely további szövődményekhez vezethet. 4. Az elülső csarnokba jutó corpus hyalopathiát okozhat. Pajor Rezső (Korchmárosnák): A krétai kongresszuson hangoztatott elv, miszerint elég az elülső tokot megszakítani, nem fogadható el. Ennek demonstrációjára mutatta be a szövettanilag feldolgozott utóhályog-preparátumot. (V örösmarthynak) : Nyilván tévedés 14 éves kor alatt intrakapszuláris katarakta extrakcióról beszélni. Az ismert lencse-üvegtesti kapcsolat miatt nem végezhető el ilyen beavatkozás. Francois profeszszor az 1960-as athéni szemészkongresszuson az alfa-chymotripsin kritikájaként említette, hogy 14 éves kor alatt még a nem elektív alfa-chymotripsin alkalmazása esetében is a tokos extrakció csak katasztrófával végződhet. Vörösmarthy Dániel (Budapest) : Az exsucati« lentis kapcsán nyert műtéti tapasztalataink (Előadás) Az előadás első része a gyermekkori hályogműtétek lehetőségeinek és formáinak ismertetése. 125
