Szemészet, 1980 (117. évfolyam, 1-4. szám)

1980-11-01 / 4. szám

tunk. Az értékek a csarnokvíz elfolyásának fokozódó tendenciájára utalnak, azonban a különbség statisztikailag nem szignifikáns (t = 1,81, szf=80, 0,1 >p=»0,05). M egbeszélés A benzodiazepinek szemészeti mellékhatásai között tartják számon az intraokuláris nyomás csökkenését, diazepam esetében az extraokuláris izmok paralízisét, valamint — megkérdőjelezve ugyan — az esetleges mydriasist, amely szűk zugú glaukoma esetében jelenthetne veszélyt [7]. A flunitrazepam klinikai alkalmazása során Dimai és mtsai [6] coronaria­­sclerotikus betegeken jelentéktelen keringési változásokat észleltek. Schwander [15] kifejezett keringési stabilitásról tesz említést. Marti és mtsai [12] egyes esetekben hipertenzív reakciót is észleltek. A szerzők többsége mégis hipo­­tenzív hatásúnak találta: de Castro és Andrieu [5] enyhe, de fokozódó, Geens-Bastenier és mtsai [8] az esetek 14%-ában, Kurka [11] eseteinek 35—39 százalékában kialakuló vérnyomáscsökkenést írt le. Hempelmann és mtsai [10] vitiumos betegeknél 32%-os systolés és 23%-os diastolés, Kurka [11] 15—50 Hgmm-es systolés, Tarnow és mtsai [16] 40 Hgmm-es systolés, 15 Hgmm-es diastolés és ennek megfelelő 24,5%-os középnyomáscsökkenést találtak. De Castro és Andrieu [5] a centrális vénás nyomás enyhe süllyedését is leírták. A keringési változások okaként a flunitrazepam perifériás ellenállást csökkentő hatását tételezik fel [5, 9, 10, 16]. Pasch és Bugsch [14] vizsgálatai igazolták a simaizmok tónusára kifejtett hatást, amely a noradrenalin okozta kontrakció oldása tekintetében a vizsgált szerek között a legnagyobb mértékű volt. Hempelmann és mtsai [10] szerint flunitrazepam-narkózisban az artériás per­fúziós nyomás mintegy 25%-kal csökken. Mattila és mtsai [13] összehasonlító vizsgálatai szerint a keringési változások hasonlóak a diazepam kiváltotta reakciókhoz, de annál valamelyest mérsékeltebbek. Benke és mtsai [4] adatai szerint a szer önmagában való alkalmazása enyhe respirációs acidózishoz vezet. Vontin [17] a légzési percvolumen 22%-os csök­kenését írta le. Tarnow és mtsai [16] átlagosan 5,5 Hgmm-es pC02-emelkedést találtak. De Castro és Andrieu [5] szerint a légzésdepresszió okai között a szer perifériás izomlazító hatása is szerepet játszik. Kísérleteink körülményei között flunitrazepam hatására szignifikáns systo­lés artériás nyomásváltozás nem jött létre, bár az átlagértékek összevetése emelkedő tendenciára utalt. így az artériás nyomásváltozás szerepe a szignifi­káns mértékű intraokuláris nyomáscsökkenés létrejöttében kizárható. A csar­nokvíz keringési viszonyaira utaló értékek áttekintése ugyan javuló elfolyási tendenciára utal, azonban ez a különbség sem szignifikáns. így feltételezhető, hogy a szemnyomás csökkenésében az extraokuláris izmok relaxációja és a simaizmok tónusának csökkenése sem játszik döntő szerepet. A flunitrazepam mellett létrejövő vérgázeltolódás iránya ellentétes és mértéke csekély, sem­hogy a szem bel nyomását befolyásolja. Eredményeink alapján valószínűnek tűnik, hogy a flunitrazepam alkalma­zása emelkedett intraokulációs nyomás esetén sem járhat nagyobb kockázat­tal, azonban szemészeti alkalmazása az egyes esetekben észlelt egyéb mellék­hatások — akkomodációs zavarok, a szemhéjak remegése, ptosisa, égésérzés — miatt még további tanulmányokat igényel. Összefoglalás A szerzők 21 nyúl systolés vérnyomás-, intrakouláris nyomás- és csarnok víz - elfolyási változásait vizsgálták flunitrazepam-mononarkózisban. A narkózis 201

Next

/
Thumbnails
Contents