Szemészet, 1980 (117. évfolyam, 1-4. szám)
1980-02-01 / 1. szám
Szemészei II?. 30—33. 1080. A Debreceni Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának (igazgató: Alberth Béla egyetemi tanár), Szolnok Megyei Tanács Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézete Kórbonctani és Kórszövettani Osztályának (főorvos : Krasznai Géza) és a Debreceni Orvostudományi Egyetem Tüdőgyógyászati Klinika Általános Belgyógyászati Osztályának (igazgató: Szegedi Gyula egyetemi tanár) közleménye Hisztológiai vizsgálatok Sjögren-szindrómában TÖRÖK MAGDOLNA, KRASZNAI GÉZA, KINCSES ÉVA, SZEGEDI GYULA A Sjögren-szindróma diagnózis megállapítását a három fő tünet (keratoconjunctivitis sicca, xerostomia, primer krónikus polyarthritis) biztosítja. Gyakran azonban a kardinális tünetek nem azonos időben és nem egyforma súlyossággal jelentkeznek. Ismert az is, hogy a csökkent könny- és nyáltermelés a primer krónikus polyarthritisen kívül egyéb, autoimmun eredetű kórképhez is társulhat (SLE, polyarteritis nodosa, progresszív systemas sklerózis, polymyositis). A betegség általában a mirigyes szerveket érinti, ritkán azonban extraglanduláris, pl. tüdő, vese, csontvelő eltérés is észlelhető. Ilyen esetekben a klinikai kép az érintett szervek és a lymphoid sejtes infiltráció függvénye [1. 4, 5, 7, 10]. Ezért volt nagy jelentőségű az a felismerés, hogy az ajak járulékos nyálmirigyeinek szövettani elváltozása diagnosztikus értékű lelet [6, 7, 9, 11, 13], párhuzamos a nagy nyálmirigyek morfológiai elváltozásával, jelzi azok funkcionális állapotát. A lymphocytás infiltráció, a mirigyállomány károsodása megbízható módon igazolja a betegség jelenlétét, mutatja súlyosságát és komoly segítséget nyújt a differenciáldiagnosztikai problémák megoldásában is. Beteganyag és eredmények Tizenkét Sjögren-szindrómás beteg ajak járulékos nyálmirigyét vizsgáltuk szövettanilag. Betegségük 5—7 éve kezdődött. Az excízió időpontjában jellegzetes, súlyos szemészeti tüneteket, xerophthalmiát, röntgennel is igazolt primer krónikus polyarthritist észleltünk. Az eltávolított kis nyálmirigyet formaiinban fixáltuk, hematoxilin-eozinnal festettük, ill. Gömöri szerint ezüst impregnációt és PÁS reakciót is alkalmaztunk. Értékelésük fénymikroszkóppal történt. Célunk a típusos szövettani kép megismerése volt. Tíz hisztológiai lelet egyértelműen alátámasztotta a diagnózist. Két anyag technikai okok miatt nem volt értékelhető. Szövettanilag minden esetben változó mértékű lymphocytás infiltrációt, a mirigyállomány atrofiáját, periductális fibrózist, plazmasejt infiltrációt észleltünk (I., 2. és 3. kép). Külön említést érdemel a járulékos nyálmirigy biopszia veszélytelensége a submandibuláris mirigy vagy parotis excízió nehézségeivel szemben. Lokális anesztéziában, ambulanter is elvégezhető diagnosztikus módszer. Megbeszélés A Sjögren-szindrómát ritkán előforduló betegségként tartjuk nyilván. Sjögren [12] 1933-ban 2 ezrelékre becsülte gyakoriságát. Ekkor a diagnózis fő bizonyítékának a szemészeti elváltozásokat tekintették. A betegség tüneteinek, kórlefolyásának pontosabb megismerése és a diagnosztikus lehetőségek bővülése alapján Shearn [11] 1977-ben már a második leggyakrabban előforduló — az akkori nómenklatúra szerint — „kollagén betegségként” említette. Napjainkban a diagnózis alapját, a szemészeti elváltozásokon kívül a kis- és nagy nyálmirigyek funkcionális és morfológiai állapota, az általános belgyógyászati és immunológiai státus felmérése biztosítja. 30
