Szemészet, 1980 (117. évfolyam, 1-4. szám)
1980-11-01 / 4. szám
Az egyik szem csökkentebb látóélességének nagy szerepe van a baleseti statisztikában [10]. Előzésnél, parkolásnál a helyes mélységbecslés elengedhetetlen követelmény. Az egyszeműek csak látszólagos tárgynagysággal, élvonalak metszésével, relatív mozgásokkal, perspektivikus megrövidülés segítségével tudják a távolságot megbecsülni, bizonyos határokon belül [28]. Heinsius a vízi-légi-szárazföldi közlekedésben a látóélesség és színlátás fontossága mellett a mélységlátás vizsgálatát is alkalmassági követelményként szabja meg. Egységes elbírálási kritériumok felállítását javasolja [14]. Jelen körülményeink vizsgálati eredményei a közlekedésben csak részben érvényesülhetnek, mivel rögzített paraméterekkel dolgozunk. A közlekedés dinamizmusa változó távolság és képnagyság, a megvilágítás különböző feltételei, a közeli és távoli fixálásra való beállítódás egymásutánisága nem szerepel vizsgálataink feltételei között. Ennek ellenére bizonyos, hogy a rögzített paraméterek mellett csökkent teljesítőképességű látószerv a közlekedésben fokozott gondoskodást kíván. Összefoglalás A szerző Dollmann-féle mélységvizsgáló készülékkel tanulmányozta a kétszemes látás teljesítőképességét emmetropoknál, miopoknál, hipermetropoknál olyan esetekben, ahol csak az egyik szem látóélessége volt teljes. Az emmetropok felső határértékeit a miopok és hipermetropok maximumot teljesítői el tudták érni. Azokban az esetekben, ahol az egyik szem látáscsökkenésének oka: lencse v. szemfenéki folyamat, ill. anoftalmusz v. nagyfokú ambliópia volt, senki sem tudta a normál csoport teljesítményét nyújtani. A miopok és hipermetropok azonos vízusértékek mellett is eltérők voltak mélységlátási teljesítményükben. IRODALOM: 1. Barlow, H. B. J. Physiol. 116, 290 (1952). — 2. Barlow, H. В., Blackemore, С., Pettigrew, J. D. J. Phyiol. 193, 327 (1967). — 3. Bastian, О. P., Monjé, M. AIbr. v. Graefes Archiv. Ophthalm. 183, 22 (1971). — 4. Best, F. Albr. v. Graefes Arch. Ophthalm. 149, 413 (1949). — 5. Clarke, P. О. H., Donalson, I. M. L., Whitteridge, D. J. Physiol. 256, 509 (1976). — 6. Crone, R. A. Excerpta Medica Amsterdam S. 104—107 (1973). — 7. Duke-Elder, S. System of Ophthalmology Vol IV. 691—706 (1968). — 8. Frey, R. C. Wien. med. Wschr. 103, 436 (1953). — 9. Gramberg—Danielsen, В. Med. Klin. 73, 1 (1978). —10. Gramberg—Danielsen, В. Sehen und Verkehr Spinger Verlag S. 119 (1967). — 11. Guggenbühl, A. Ophthalomogica 115, 193 (1948). — 12. Hamburger, F. A. Albr. v. Graefes Arch. Ophthalm. 153, 57 (1952). — 13. Hartmann, E. Arbeit-Sozial-Präventivmedizin 9, 193 (1977). — 14. Heinsius, E. Arbeit-Sozial-Präventivmedizin 8, 259 (1973). — 15. Howard, H. J. Amer. J. Opthal. 2, 656 (1919). — cit: Pierce, D. M., Benton, A. L. Ophthalmologies 170, 43 (1975). — 16. Katii, W. Brit. J. Ophthalm. 62, 756 (1978). — 17. Köllner. Arch. Augenheilk. 75, 36 (1913). — 18. Levy, N.S., Glick, E. B. Amer. J. Ophthalm. 78, 722 (1974). — 19. Pierce, D.M., Benton, A. L. Ophthalmologies 170, 43 (1975). — 20. Raáb, K. Szemészet 90, 49 (1953). — 21. Ramachandran, V. S., Clarke, P. G. H., Whitteridge, D. Nature 268, 33 (1977). — 22. Rothstein, T. B., Sacks, J.G. Amer.J. Ophthalm. 73, 281 (1972). — 23. Sachsenweger, R. Albr. v. Graefes Arch. Ophthalm. 154, 617 (1954). — 24. Sachsenweger, R. Nova Acta Leopoldina Bd 20, Nr 136 S 1—13 (1958). — 25. Schubert, G. Albr. v. Graefes Arch. Ophthalm. 168, 431 (1965). — 26. Schubert, G. Wien. Klin. Wschr. 79, 916 (1967). — 27. Tornmila, W.: Stereoscopic and binocular Vision Ophthalmologica 169, 90 (1974). — 28. Wagner, K., Wagner, H. J.: Handbuch der Verkehrmedizin Springer Verlag 1968 S. 154.' Ж. Кальман: Острота зрения и зрение в глубину С помощью прибора Доллмана для исследования глубинного зрения автор настоящей статьи изучала продуктивность бинокулярного зрения у людей с эмметропией, миопией и гиперметропией в тех случаях, когда нормальная острота зрения была только у одного глаза. 224
