Szemészet, 1980 (117. évfolyam, 1-4. szám)

1980-11-01 / 4. szám

2. Friedenwald (1937) kimutatta, hogy az applanatio révén létrehozott volumenváltozás (applanations-volumen) nem haladhatja meg az 1 mm3-t, mert ezen az értéken felül a szemgolyó feszes burkának ellenállásából (sclerarigiditás) fakadóan az intraokuláris nyomás oly mértékben megnő, hogy meghamisítja a mérési eredményt. Az ennek megfelelő korrekciós számítások pedig nem adnak kielégítően pontos eredményt, mert a sclerarigiditás egyénenkénti ingadozása meglehetősen nagy.

3. Stepanik (1968) megállapította, hogy az applanatiós volumennek van egy alsó kritikus értéke is, ui. a szaruhártya 0,5 mm vastagságú kettős falú rétegnek felel meg. A vékony külső (membrana basalis anterior Bowmani) és belső (membrana basalis posterior Descementi) kollagén rostozatú feszes, szinte rugalmatlan réteg között foglal helyet a szaruhártya sejtes állománya. Ezért a szem belső nyomása csak akkor állapítható meg, a külső burok applanatiójával, ha ezzel egyidőben a belső is ellazul. Ez az állapot 2,0 és 6,6 mm átmérőjű applanatiós kör esetében következik be. Látható tehát, hogy az applanatio minimális értéke 2,0 mm átmérőnek megfelelő felület.

2. ábra. A tonometriával szemben támasztott követelmények. Csak a satírozott területnek megfelelő mértékű applanatiós intervallumban lehet a sclerarigiditástól független értéket

mérni

A fenti pontokban felsoroltak a szaruhártya felszínére vetítve (2. ábra) illusztrálják a modern tonometriával szemben támasztott követelményeket. Csak a satírozott területnek megfelelő tartományba eső applanatio adhat korrekt információt az intraokuláris nyomásról. Ha az applanatiós felület átmérőjét tekintjük, annak legalább 2,0 mm-t el kell érnie, viszont nem lehet nagyobb mint 3,75 mm, mivel ez az érték már 1 mm3 volumen változást jelent. A szaruhártya felszínére vetítve kiszámíthatjuk az applanatio mélységét is. Ez 2,0 mm átmérőjű applanatiós felület esetében 0,06 mm és 3,75 mm átmérőjűnél 0,23 mm.

Az említett három pontban foglalt követelményekből egzakt mérési eredményt ígérőén két lehetőség adódik:

1. mindig azonos méretű applanatio létrehozása 2,0 és 3,75 mm átmérő, illetve 0,08 mm3 és 1,0 mm3 applanatiós volumen változás között, és mérni az ehhez szükséges erőt mint az intraokuláris nyomásra jellemző értéket;

2. vagy mindig azonos erőt alkalmazni, és mérni az általa létrehozott applanatio mértékét mint az intraokuláris nyomás jellemzőjét. Természetesen ebben az esetben is a már említett applanatiós átmérő, illetve volumen határértékei között.

212