Szemészet, 1980 (117. évfolyam, 1-4. szám)
1980-11-01 / 4. szám
Szemészet ИГ. 200—Я«3. 1980. Az Orvostovábbképző Intézet Urológiai Klinikájának (igazgató: Magasi Péter egyetemi tanár) és Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. sz. Szemészeti Klinikájának (igazgató: Radnót Magda egyetemi tanár) közleménye Flunitrazepam hatása az intraokuláris nyomásra és a csarnokvíz keringésére ANTAL MAGDOLNA, MUCSI GABRIELLA és GULYÁS JÓZSEF A flunitrazepam a benzodiazepinek csoportjába tartozó szer, mely az utóbbi években került klinikai alkalmazásra. Mind műtéti premedikáció, mind narkózis-bevezetés, ill. -fenntartás céljára alkalmazzák. A vele együtt használt egyéb anaesthetikumok hatását jól potenciálja. A korábban is kiterjedten alkalmazott diazepamnál 5—10-szer hatásosabb. Alkalmazása a cardiovasculáris paraméterekben nagy változásokat nem okoz. Az intraokuláris nyomásra gyakorolt hatására vonatkozó adatot az irodalomban eddig nem találtunk. Anyag és módszer Vizsgálatainkat 21 pigmentált nyálon végeztük. Az, állatok testsúlya 1700—3150 g között volt. A kísérletek során percenkénti artériás vérnyomásmérés, légzésszámregisztrálás, valamint 4 perces tonográfia történt — a korábban vizsgált szerek esetében végzett mérések módszere szerint [1, 2, 3]. A tonográfiát az állatok mindkét szemén elvégeztük, azonban egy napon csak az egyik szem került vizsgálatra. Az éber állapotban történt mérések után 1 órával 0,05 mg/kg flunitrazepam (Rohypnol, Roche) intravénás beadása után történt a további vizsgálat. Miután a szert a széli fülvenába befecskendeztük — előzetes premedikáció nélkül — az állatoknál mintegy 60 másodperc alatt felületes narkózis jött létre. A regisztrálás a szer beadása után 2 perccel kezdődött. A tonográfiás görbe kiinduló értékei alapján értékeltük a szemnyomás változását, a görbe kezdő és végpontja közötti különbség alapján jellemeztük a csarnokvíz elfolyását. A mért adatokat skálaértékben (SKO) adjuk meg, így az alacsonyabb skálaérték magasabb nyomásértéket jelent és viszont. Eredmények Az éber állapotban mért systolés artériás vérnyomásértékek átlaga — 145 mérési adat alapján — 70,38±12,83 Hgmm (9,38 + 1,71 kPa) volt. Flunitrazepam hatása alatt — 129 mérési adat kiértékelése alapján — a vérnyomás 72,89 + 10,92 Hgmm (9,72 + 1,46 kPa) volt. Bár az átlagértékek összehasonlítása alapján a vérnyomás emelkedő tendenciát mutat, az eltérés statisztikailag nem bizonyult szignifikánsnak (t = 1,74, szf=272, 0,l>p>0,05). Éber állapotban a 42 szem átlagos nyomásértéke 5,72 + 1,09 SKO volt. Flunitrazepam hatására az érték 6,39 + 1,32 SKO-ra változott, ami azt jelenti, hogy az intraokuláris nyomás a szer hatására szignifikánsan csökkent (t = 3,62, szf=80, p<0,01). Az egyes mérési adatok áttekintésekor a 42 szem közül 11-nél találtunk a szer beadását követő 2. percben nyomásemelkedést, ez azonban átlagosan csak 0,66 SKO-t tett ki. 9 esetben 0,1—0,8 SKO közötti, 1 esetben 1,0 SKO értékkülönbség volt mérhető. Egy esetben az állat bal szemén 2,5 SKO emelkedést tapasztaltunk, míg a jobb szemen 0,5 SKO csökkenés jelentkezett. Ezt a többitől nagyságrendileg is eltérő adatot — mely egyedi előfordulása miatt mérési hibának is tekinthető — a kiértékelésnél figyelembe vettük. A tonográfiás görbe kezdő- és végpontjainak összevetése során éber állapotban 1,67 + 0,84 SKO, míg a narkózis alatt 2,2 + 0,87 SKO értéket talál-200
